4. számú melléklet az Eötvös József Gimnázium pedagógiai programjához

A tanterv speciális, fakultatív, helyi és tagozaton oktatott tantárgyainak
 tananyaga és követelményei

 

I.
Mikrobiológia speciális tantárgy

A tantárgy akkreditált érettségi tantárgy, középszintű érettségi tantárgyként választható. A helyi tantervet készítette: Dr. Szigeti Sándorné és Vadászné Horváth Ildikó

A mikrobiológia tanterv felépítése

Heti óraszámok évfolyamonként

Az iskola a tantárgy oktatásához szükséges óraszámot a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások időkeretéből biztosítja. A tananyag elsajátítása, követelmények teljesítése csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a nem kötelező – a tanórai foglalkozások közül szabadon választott – tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Erre a tanuló és kiskorú tanuló szülőjének figyelmét az iskola a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívja.

Célok

A kerettanterv szerint a gimnáziumi biológiai tanítás célja, hogy a készségekre, képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.

Ebből következően a mikrobiológia tanítás legfontosabb célja:

-        korszerű biológiai látásmód fejlesztése a mikrobiológia megfigyelhető jelenségein keresztül,

-        elsajátított mikrobiológiai ismeretek birtokában kialakítani az új ismeretek önálló megszerzésének igényét,

-        az önálló tanulói vizsgálatok, mikrobiológiai kísérletek végzésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával a természettudományos látásmód, gondolkodásmód kialakítása, ok-okozat közötti összefüggések megláttatása,

-        a mikrobiológiai szakismeretek megszerzésével az általános biológiai műveltség gyarapítása,

-        higiénés kultúra, egészségesebb életigény kialakítása,

-        megteremteni – a kerettanterv behatárolt óraszám miatti fiktív kísérletek helyett – az önálló kísérletező, értékelő munka lehetőségét.

-        környezeti ártalmak demonstrálásával baktériumokon kialakítani a belső igényt a környezet védelmére,

-        hangsúlyozni, hogy a mikroorganizmusok túlnyomó többsége hasznos, vagy nem ártalmas az emberre és a kultúr környezetre; megismerésükkel az ember szolgálatába állíthatók (ipari mikrobiológia),

-        elérni, hogy a tanulót olyan korszerű ismeretekkel rendelkezzenek, hogy képesek legyenek mikrobiológiai érettségi vizsgát tenni,

-        elősegíteni a tanulók pályaorientációját, elérni, hogy a többlet biológiai ismeretek birtokában biztonsággal pályázhassanak a szakirányú felsőfokú intézményekbe.

Követelmények

A tanulók legyenek képesek

-        a mikrobiológiai vizsgálómódszerek segítségével a biológiai jelenségek objektív, pontos megfigyelésére, az összegyűjtött információk áttekinthető összegzésére, dokumentálására,

-        a kísérletek során tapasztalt jelenségek értelmezésére, összefüggések feltárására,

-        egészséges életigény megfogalmazása a környezet tudatos védelmére

-        sajátítsák el az oktatás során a legfontosabb mikrobiológiai technológiai eljárásokat és biztonsággal alkalmazzák az alapvető munkafogásokat a megfelelő higiénés körülmények biztosítása mellett,

-        a megszerzett jártasságokat, készségeket alkalmazzák a mindennapi élet feladataiban, a problémák megoldásában.

Tanterv a mikrobiológia oktatásához

9. évfolyam

Heti 2 óra, évi 74 óra

Célok

A mikrobiológia tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék

-        a mikrobiológia fejlődéstörténeti rendszerét, tárgyát, jelentőségét,

-        a vírusok, baktériumok, gombák, moszatok morfológiai, szerkezeti felépítésével, életműködésének ismeretével elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójának feldolgozásához,

-        megbizonyosodjanak, hogy a mikroorganizmusok az élővilág nélkülözhetetlen része, életfeltételeik, életműködéseik alapjai azonosak a magasabb rendű élőlényekkel,

-        kialakítani és gyakorolni a kísérletező megfigyelésre az igényt.

 

 

I. Bevezetés a mikrobiológiába                               12 óra
-         A mikrobiológia története, tárgya jelentősége
-         A mikrobiológia és a gyakorlati élet kapcsolata	Üzemlátogatások
-         Kísérletezés fogalma, célja
-         A mikrobiológiai laboratóriumi foglalkozások rendje
-         A mikroszkóp a mikroorganizmusok megismerésének eszköze. A mikroszkóp fajtái, felépítése, nagyítása	A fénymikroszkóp részeinek tanulmányozása, beállítása, használata. Mikroszkópos metszetek vizsgálata, tanulmányozása
-         Anyag- és eszközismeret	Eszközismeret
-         Sterilizálás fogalma, célja	Sterilizálás művelete
-         Táptalajok fogalma, csoportosítása	Táptalajok készítése
II. A mikroorganizmusok rendszere                        42 óra
-         A rendszerezés alapelvei	Az élővilág törzsfájának tanulmányozása
-         A prokarióta sejtek felépítése
1. Baktériumok
-         Felépítése, szerkezete, morfológiája Autotróf, heterotróf baktériumok
-         Fontosabb baktériumcsoportok, jellemző fajaik és faji sajátosságaik, jelentőségük és patogenitásuk
-         Baktériumok által okozott betegségek
2. Baktériumok tenyésztése táptalajon
-         Oltási eljárások	Oltások gyakorlása
-         Nyers és tiszta tenyészetek	Tiszta tenyészetek előállítása lemezöntéssel, szélesztéssel, hígításos eljárással
3. Baktériumok morfológiai vizsgálata festett preparátumokon
-         Festési eljárások, festékek csoportosítása	Rögzített és vitális festések Egyszerű és összetett festések
	Elektív /Gram(+) , Gram(-)/ festés Differenciáló festések (spórafestések)
	Festett preparátumok mikroszkópos vizsgálata
4. Vírusok
-         A vírus fogalma, felépítése
-         Bakteriofágok
-         A vírusok szaporodása
-         A vírusok csoportosítása: helikális, binális, kubikális vírusok, virion, vegetatív vírusok
-         A vírusok patogenitása, vírusfertőzések, vírusok által okozott betegségek	Vírusfertőzött növények vizsgálata
5. Moszatok, moszatcsoportok
-         Általános jellemzőik, szerveződési szintjeik	Moszattenyészetek beállítása Fonalas zöldmoszatok vizsgálata
-         Az algák jelentősége, jellemző fajaik, vizek öntisztulása	Moszatok oxigéntermelésének vizsgálata Folyóvizek tisztaságának vizsgálata
6. Gombák
-         A gombák testfelépítése	Gombatenyészetek sztereomikroszkópos vizsgálata, mikroszkópi rajzok készítése
-         A gombák ivaros, ivartalan szaporodása
-         A gombák életműködésének sajátosságai, életmódja	Élesztőgombák, penészgombák tenyésztése táptalajon
-         Moszatgombák
-         Tömlős gombák
-         Bazidiumos gombák Gombák jelentősége, gombafertőzések	Fonalas gombák növekedésének vizsgálata
-         Penészgombák általános jellemzői, szaporító képletei	Penészgombák szaporító képleteinek mikroszkópikus vizsgálata, rajzai
III. A mikroorganizmusok életfeltételei                   20 óra A növekedést, szaporodást befolyásoló tényezők
1. Külső tényezők hatása a tenyészetek fejlődésére
-         A víz szerepe, hatása	A mikroorganizmusok viselkedése hipertóniás, hipotóniás, izotóniás közegben
-         Ozmotikus hatás, halofil, ozmofil élőlények
-         Hőmérséklet hatása a mikroorganizmusokra, termofil, mesofil, pszichrofil élőlények	Letális hőmennyiség vizsgálata
-         Oxigén hatása aerob, anaerob mikroorganizmusok	Mikroorganizmusok szaporodása, aerob és anaerob körülmények között
-         Ph hatása a mikroorganizmusokra	A mikroorganizmusok szaporodásának vizsgálata különböző sókoncentrációjú és ph-jú oldatokban
-         UV fénysugarak károsító hatása	UV sugarak hatásának vizsgálata a mikroorganizmusok szaporodására
2. Környezetszennyezés hatása a mikroorganizmusokra	Környezeti ártalmak demonstrálása baktériumokon
3. Szaporodás mértékének meghatározása csíraszámolási     eljárásokkal
-         Mikroszkópos	Bűrkerkamrás csíraszámolás Breed féle csíraszámolás
-         Tenyésztéses	Határhígításos csíraszámolás Lemezöntéses és szélesztéses csíraszámolás

 

 

 

A továbbhaladás feltételei

-        Ismerjék a mikroorganizmusokra jellemző testszerveződési formákat.

-        Legyenek képesek a mikroorganizmusok életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni.

-        Ismerjék fel, hogy a mikroorganizmusoknak a különböző testszerveződés ellenére azonos az életműködéseik alapja.

-        Legyenek képesek a mikroorganizmusok önfenntartó és fajfenntartó életműködését elkülöníteni.

-        Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét.

-        Ismerjék a fotoszintézis és kemoszintézis lényegét és a két építő folyamat különbözőségét.

-        Ismerjék a mikroorganizmusok életfeltételeit.

-        Lássák a környezetszennyezés károsító hatását a mikroorganizmusokra gyakorolt negatív hatás kapcsán.

-        Legyenek képesek az alapvető mikrobiológiai, laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére, azok értelmezésére.

-        Kísérletezés során a higiéniai ismeretek alkalmazása.

10. évfolyam

Heti 2 óra, évi 74 óra

Célok

A mikrobiológia tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók

-        használható kémiai laboratóriumi ismeretekre tegyenek szert,

-        ismerjék és tudják alkalmazni a kémiai kísérletek alapműveleteit,

-        felismerjék, hogy az élő és élettelen világ szerves egységet képez,

-        legyenek tisztában a mikro- és makrovilág azonos kémiai felépítésével,

-        ismerjék meg a sejtek összetevőinek tulajdonságait,

-        legyenek képesek önállóan kísérleteket elvégezni, az összefüggéseket felismerni és következtetéseket levonni,

-        tanulják meg a kísérletek dokumentálását, az eredmények értelmezését,

-        ismerjék fel a kémcsőkísérletek és az élő rendszerekben lezajló folyamatok közötti hasonlóságot,

-        kapcsolják össze a kémia, a biológia és a mikrobiológia tantárgyban tanult biokémiai ismereteket,

-        a csoportos munkavégzéssel az együttműködésre vonatkozó készségek fejlesztése,

-        kialakítani az új ismeretek önálló munkavégzéssel történő naprakészségének képességét.

 

 

I. Bevezetés a laboratóriumi munkába                                       8 óra
-         Laboratóriumi eszközök, használatuk	A laboratóriumi munka szabályai
-         Laboratóriumban használt legfontosabb kémiai anyagok	Fontosabb laboratóriumi alapműveletek
	Mérőoldatok készítése
II. A mikroorganizmusok alapvető kémiai felépítése                                               50 óra
1. Biogén elemek
-         A szénvegyületek elemi összetétele	Elsődleges és másodlagos biogén elemek kimutatása (C, H, O, N, S, Fe)
2. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai	Víz és vizes oldatok ph-jának meghatározása
-         A víz, mint oldószer
-         Vizes alapú anyagi rendszerek csoportosítása	Valódi oldat, emulzió, szuszpenzió készítése
-         Kémiai szennyeződések hatása az élőlényekre	A víz Cl- és NO3- tartalmának kimutatása
-         Kolloid rendszerek jellemző tulajdonságai	Kolloidok előállítása Szol-gél állapot vizsgálata Diffúzió kolloidokban
-         Az ozmózis jelensége	Ozmózis vizsgálata növényi sejtekben, szövetekben, szervekben Plazmólízis-deplazmolízis előidézése
3. Biogén vegyületek
-         A szénhidrátok csoportosítása, jellemzése	Redukáló és nem redukáló mono- és diszacharidok kimutatása
-         Monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok tulajdonságai, biológiai jelentőségük	A keményítő, mint tartaléktápanyag kimutatása, mikroszkópos vizsgálata
-         A fehérjék összetétele, szerkezete, bomlása, biológiai jelentősége	Fehérjék kimutatása, összetételének vizsgálata, bomlástermékeinek kimutatása (indol, kénhidrogén, ammónia)
	Fehérjék érzékenysége a környezeti hatásokra, koagulációjának vizsgálata
-         Zsírok, zsírszerű anyagok csoportosítása	Lipidek oldékonysága Telített és telítetlen gliceridek kimutatása
-         Egyszerű és összetett zsírok tulajdonságai, biológiai jelentőségük	A lecitin és a karotinoidok vizsgálata
III. A biokémiai reakciókat befolyásoló tényezők                                                      16 óra
-         Katalizátorok
-         Biokatalizátorok = enzimek	Enzimek kimutatása
-         Hőmérséklet	Enzimaktivitás vizsgálata Hőmérsékletváltozás hatása
-         Koncentráció	Ph változás hatása Koncentráció változás hatása
-         Ph	Gátló anyagok hatása az enzimek működésére
IV. Ismétlés

 

 

A továbbhaladás feltételei

-        A tanulók ismerjék a kémiai laboratóriumi munka alapműveleteit, a felhasznált vegyszerek tulajdonságait és élettani hatásukat.

-        Legyenek képesek önállóan kísérleteket elvégezni, ezek eredményeit megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.

-        Legyenek tisztában az élő- és élettelen világ egységes természeti törvényeivel.

-        Legyenek képesek felelősségteljes laboratóriumi munkavégzésre.

-        Értsék meg, hogy a kémcsőkísérletekben zajló folyamatok hasonlóan mennek végbe az élő szervezetekben is.

-        Ismerjék a biokémiai reakciók feltételeit.

-        Pontosan tudják a környezeti tényezők hatását értelmezni a biokémiai folyamatok során.

-        Legyenek tisztában a környezet védelmének alapvető fontosságával.

-        Ismerjék a biogén elemek és vegyületek kimutatási reakcióit.

-        Tudják értelmezni a kísérletek kémiai folyamatait.

-        Legyenek képesek egyszerű reakcióegyenletek felírására.

11. évfolyam

Heti 3 óra, évi 111 óra

Célok

A mikrobiológia tantárgy tanításának célja:

-        a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése,

-        megláttatni a sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggést,

-        biokémiai folyamatok elmélyítése,

-        az anyagcsere-folyamatok lényegét bizonyító kísérletek elvégzése, értelmezése, dokumentálása,

-        megláttatni a mikroorganizmusok szerepét a bioszféra alakításában és a gyakorlati életben,

-        a mikroorganizmusok kapcsolatának ismerete egymással és a magasabb rendű élőlényekkel,

-        a környezetvédelem fontosságának tudatosítása.

 

 

I. A mikroorganizmusok anyagcseréje
1. Mikroorganizmusok, baktériumok, gombák tenyésztése                                                     15 óra
-         Táptalajok csoportosítása	Táptalajok készítése
-         Oltási eljárások	Átoltások
-         Nyers és tiszta tenyészetek	Tisztatenyészetek előállítása
-         Tenyészetek fejlődésének törvényszerűségei
2. Mikroorganizmusok tápanyagigénye                                                                                       15 óra
-         Baktériumok csoportosítása táplálkozásuk alapján
-         Tápanyagigényeik
N források	Mikroorganizmusok szaporodóképességének vizsgálata különböző összetételű táptalajon
C források	-         N-mentes minimál táptalajon
P források	-         C-mentes minimál táptalajon
Víz	-         Élesztő, glükóz táptalajon
Ásványi anyagok	-         Minimál táptalaj
Vitaminok
3. Energianyerés útjai                                                                  46 óra
-         Anyagfelvétel és leadás (transzportfolyamatok membránon keresztül)
-         Szénhidrátok anyagcseréje
Szénhidrátok szintézise	Cukor asszimilációjának vizsgálata élesztőkkel
Szénhidrátok lebontása	Cukor erjesztésének vizsgálata élesztőkkel, baktériumokkal
Alkoholos erjedés	Spontán savanyodás vizsgálata
Tejsavas erjedés	Tejsavas, vajsavas, kevertsavas erjedések
Ecetsavas erjedés
-         N tartalmú szerves vegyületek anyagcseréje	Fehérjék bomlásából származó termékek kimutatása
Fehérjék szintézise	-      Ammóniaképzés vizsgálata
Fehérjék és aminosavak bontása	-      Indolképzés vizsgálata
	-      NO3 redukció vizsgálata
-         Az enzimek szerepe az anyagcsere-folyamatokban	Transzhidrogenázok kimutatása, reduktázpróbák
Az enzimek hatásmechanizmusa	Transzelektronázok kimutatása Katalázok
Az enzimek csoportosítása	Baktériumok enzimkészletének tesztelése Amiláz, zselatináz, kazeináz működésének kimutatása
-         Mikroorganizmusok szerepe az élelmiszeriparban, minőségvizsgálatok
II. Mikroorganizmusok ökológiája                                                                                                      35 óra
1.A mikrobiális ökológia alapfogalmai
-         Mikrobák terjedése, földrajzi elterjedése
2. Talajmikroorganizmusok	Talajvizsgálatok
-         Előfordulásuk és szerepük a talaj életében
-         Mikrobiális folyamatok a talajban, anyagok körforgása	C, N, P körforgás értelmezése
3. Mikroorganizmusok szerepe a vizek életében
-         A vizek életközösségei
-         A természetes és az ivóvíz tisztításával kapcsolatos mikrobiológiai feladatok	Vízminták csíraszámának meghatározása
-         Szennyezett vizek mikroorganizmusai
-         Szennyvíztisztítás	Üzemlátogatás
4. Mikroorganizmusok a levegőben	Mikroorganizmusok izolálása a levegőből
5. A környezetszennyezés károsító hatása a mikroorganizmusokra	A nehézfémek szaporodásgátló hatásának vizsgálata
6. Az élő környezet hatása a mikroorganizmusokra
-         A mikroorganizmusok kapcsolata egymással	Kölcsönhatások vizsgálata
Metabiózis
Antibiózis
Szimbiózis
Parazitizmus
-         A mikroorganizmusok kapcsolata magasabb rendű élőlényekkel
Epifiton és epizoon szervezetek
A fitoncidok hatása	Fitoncidok hatásának vizsgálata
Parazitizmus és szimbiózis értelmezése	Rhizobium baktériumok izolálása gyökérgümőből

 

 

 

A továbbhaladás feltételei

A mikrobiológia tantárgy tanítása során a tanulók

-        ismerjék meg a mikroorganizmusok életfolyamatainak tanulmányozása során a sejtekben lejátszódó asszimilációs, disszimilációs folyamatokat,

-        lássák a mikroorganizmusok felépítése és működése közötti szoros összefüggést,

-        tudják elvégezni és értelmezni az anyagcsere-folyamatokat bizonyító kísérleteket,

-        biokémiai vizsgálatokkal tudják bizonyítani a sejtszintű és szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot,

-        a mikroorganizmusok lebontó és felépítő folyamatainak megismerése során tudatosuljon a mindennapi életben betöltött szerepük, gyakorlati jelentőségük,

-        tudják rendezni, dokumentálni az észlelt jelenségeket a vizsgálati szempontok szerint,

-        a kísérletek során szerzett tapasztalatok, adatok felhasználásával következtessenek az élelmiszerek minőségére, szennyezettségére,

-        kapcsolják össze a kémiában, biológiában tanult ismereteket a mikrobiológiában tanult biokémiai ismeretekkel,

-        ismerjék az élőlények és környezetük közötti kölcsönhatásokat,

-        ismerjék a mikroorganizmusok kapcsolatát egymással és a magasabb rendű élőlényekkel,

-        lássák a mikroorganizmusok szerepét a bioszféra alakításában,

-        lássák a környezetszennyezés károsító szerepét a mikroorganizmusokra gyakorolt negatív hatásán keresztül.

12. évfolyam

Heti 3 óra, évi 96 óra

Célok

A mikrobiológia tantárgy tanításának 12. évfolyamonn az a célja, hogy a tanuló

-        elméleti ismereteit kibővítsük az alkalmazott mikrobiológia egyes részterületein,

-        a laboratóriumi munkában elsajátítsák az egyes részterületek alapvető, speciális vizsgálati módszereit,

-        megismerjék a mikroorganizmusok hasznos és káros hatását a különböző iparágakban,

-        ismerjék fel a mikroorganizmusok nélkülözhetetlen szerepét az anyagok körforgásában, a különböző életterek életében,

-        értsék meg a természet- és környezetvédelem fontosságát,

-        lássák be, hogy a mikroorganizmusok hatásának ismerete gazdasági szempontból is nélkülözhetetlen az ipar egyes területein,

-        tisztában legyenek az alapvető higiénés előírásokkal az egyes részterületek mikrobiológiai laboratóriumaiban,

-        ismerjék fel a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi – társadalmi – szükségességét,

-        legyenek tisztában a fertőzések, járványok veszélyeivel, súlyos következményeivel,

-        ismerjék az alapvető személyi higiéniát,

-        rendszerezzék mikrobiológiai ismereteiket és készüljenek fel az eredményes érettségi vizsgára.

 

 

Bevezetés: Alkalmazott mikrobiológia tárgykörei
I. Mezőgazdasági mikrobiológia                                                                                                                    26 óra
1. Talajmikrobiológia
-         A talaj mikroorganizmusai és szerepük a talaj mikrobiális folyamataiban	Különböző talajminták csíraszámának meghatározása különféle tenyésztési módszerekkel
-         A talaj mikrovegetációjának befolyásolása, talajoltás, trágyaképződés
2. A fertőzés folyamata, alapfogalmak
3. Növénykórtani mikrobiológia
-         Növényi patogén mikroorganizmusok típusai, kórokozásuk
-         Védekezés a fertőzésekkel szemben: agrotechnikai eljárások, vegyszeres védekezés, növénynemesítés
4. Állatkórtani mikrobiológia
II. Ipari mikrobiológia
Élelmiszerek mikroflórája, hasznos és káros hatása
1.      Fermentációs ipar
-         Élesztők előállítása, felhasználása
-         Az alkoholos erjedés szerepe a szeszgyártásban	Élesztők alkoholos erjedésének vizsgálata
Alkohol előállítása
Sör előállítása
Bor előállítása
-         Mikroorganizmusok szerepe a tejiparban	Breed-féle összcsíraszám meghatározása joghurt szuszpenzióban
Tejsavgyártás	Tejsavas erjedés típusainak kimutatása
Erjesztett tejtermékek előállítása	Nyers tej minősítése reduktáz próba segítségével Tejfehérje hidrolizálása kazeináz enzimmel
2.      Konzervipar: az élelmiszerek védelme a mikrobák károsító hatásától
3.      Gyógyszeripari mikrobiológia	Antibiotikum érzékenység vizsgálata
-         Antibiotikum, protein és vitamin termeltetés folyamata	-         Mikrobák antibiotikum termelése alapján
	-         Tesztkorong módszer segítségével
4.      Mikrobák szerepe az ásványolajiparban, olajszennyeződések
III. Orvosi – egészségügyi mikrobiológia                                                                                                                                                         27 óra
1. Emberi kórokozók eredete	Fertőtlenítés, sterilizálás lehetőségeinek vizsgálata
2. A kórokozók és a fertőzés kapcsolata, környezet higiéne
-         Az emberi test normál baktériumflórája	Környezet mikrobiológiai vizsgálatok
-         Higiéniai követelmények	Levegő és ivóvíz higiéniai ellenőrző vizsgálata
-         Vizsgálati anyagok típusai, mintavétel, a minták feldolgozása	Sterilitási és ártalmatlansági próbák
3. Immunológiai alapfogalmak értelmezése
-         Antigén – antitest jellemzése	Vércsoport típusok, meghatározások
-         Immunitás típusai, kialakulása	Allergiás próbák
-         Immunizálás lehetőségei
-         Szerológiai vizsgálati módszerek	Agglutináció vizsgálata
IV. Felkészülés a mikrobiológia érettségire                                                                        16 óra

 

 

 

A továbbhaladás feltételei

A mikrobiológia tantárgy tanítása során a tanulók

-        rendszerezett ismeretekkel rendelkezzenek a mikrobiológia elméleti és gyakorlati tananyagából,

-        az elsajátított ismereteket önállóan tudják alkalmazni a gyakorlati munka során,

-        lássák meg az összefüggést a mikroorganizmusok és a magasabb rendű élőlények között,

-        legyenek képesek egyszerűbb mikrobiológiai problémák önálló megoldására,

-        igényeljék a tantárgyhoz kapcsolódó könyvek, folyóiratok, határozók használatát, bővítsék tudásukat,

-        legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére,

-        alakuljon ki bennük az egészséges életmód iránti igény,

-        tudjanak érvelni a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen,

-        lássák be, hogy az élőlények és környezetük állandóan változik.

 

 

II.
Anyanyelvi kommunikáció speciális tantárgy

A tantárgy akkreditált érettségi tantárgy, középszintű érettségi tantárgyként választható. A helyi tantervet készítette: Slyuch Györgyné.

Célok és feladatok

Az anyanyelvi kommunikáció tanításának legfőbb célja, hogy a végzett tanulók tudatosan, igényesen és eredményesen, eszközként használják anyanyelvüket érdekeik érvényesítésére, alkalmazkodva a mindenkori szituációhoz.

Értőn olvassák az írott sajtót, kísérjék figyelemmel a tömegkommunikációs eszközök műsorait, ismerjék működésük törvényszerűségeit.

A fenti célok eléréséhez szükséges a gimnázium magyar nyelv tantárgyában foglalt ismeretek kibővítése, elmélyítése. Szükséges a nyelvi identitás erősítése, az önismeret gazdagítása, a kommunikáció és a tömegkommunikáció elméleti alapjainak megismerése, a stilisztikában, a retorika történetében és elméletében való tájékozottság.

Ismerni kell az érintkező tudományoknak (biológia, pszichológia, néprajz, szociolingvisztika, történelem stb.) a kommunikációval összefüggő fontosabb törvényszerűségeit, tájékozottnak kell lenni a művészi nyelvhasználat, a szemiotika alapvető kérdéseiben.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74 óra

Belépő tevékenységformák

Alapvető ismeretek a kommunikációról.

„Nyelvi illemtan”, viselkedésünk a kommunikáció alaptételeinek ismeretében, kommunikációs szokásaink vizsgálata, a tanult ismeretek alkalmazása.

A nem verbális kommunikáció jelentőségének, eszközeinek vizsgálata, megfigyelés szituációs játékokban, alkalmazása viselkedésünkben.

A verbális kommunikáció eszköze: a nyelv, életének, rendszerének ismerete.

A nyelv alkalmazása a beszédben, a beszédtechnika leglényegesebb elemei, ezek alkalmazása.

A nyelv alkalmazása írásban, a szövegértés és a szövegalkotás, a szöveg formai kialakításának szabályai, a szövegtípusok, a magán és a hivatalos szövegek.

Fogalmak: üzenet, csatorna, jel, adó, vevő, kód, szituáció, közlésfolyamat, verbális (nyelvi), nem verbális (nem nyelvi), metakommunikáció, társas interakció, beszédaktus-elmélet, embléma stb.

Témakörök                                                                           Tartalmak

A kommunikációról általában                                      A kommunikáció fogalma, alaptételei, tényezői, funkciói.

A beszédaktus-elmélet. A kommunikáció típusai, csatornái.

A nem verbális jelek                                                    A nem verbális jelek szerepe, funkciói. A vokális jelek, a tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák.

 

A verbális jelek                                                           A nyelv, a nyelvek keletkezése, osztályozása, a magyar nyelv eredete, története, rétegződése, hangállománya, egyéb jellemzői, helyesírása.

Az emberi beszéd kialakulása, a beszéd típusai, a beszédtechnika alapjai, a beszédstílus.

Az írás eredete, kialakulásának főbb korszakai, az írásművek típusai, szerkezete, stilisztikai, formai követelményei.

Szövegszerkesztés számítógépen.

A továbbhaladás feltételei

A kommunikációról tanult ismeretek alkalmazása a viselkedésben. A szituációhoz illő szövegek alkotása szóban és írásban. A szövegek előadása a megfelelő szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Tájékozottság az elméleti ismeretekben.

10. évfolyam

Évi óraszám: 74 óra

Belépő tevékenységformák

A nyelvi illemtan a családi, baráti és a hivatalos környezetben. A spontán megszólalás formái. A hivatalos ügyintézés nyelvi problémái, az alkalmazható nyelvi fordulatok.

A levelezés története. A magánlevél és a hivatalos levél típusai, jellemzői.

A hivatalos ügyintézés iratai.

Fogalmak

Üdvözlés, gratuláció, pohárköszöntő, részvétnyilvánítás, reklamáció, hozzászólás, felszólalás. Meghatalmazás, elismervény, nyugta, nyilatkozat, kérelem, kérvény, beadvány, önéletrajz, pályázat. Feljegyzés, jegyzőkönyv, szerződés. 

Témakörök                                                                           Tartalmak

Nyelvi illemtan                                                            Történeti és kultúrák szerinti áttekintés. A köszönés és a bemutatkozás.

Beszélgetés barátok között, családban, hivatalos helyen.

Ügyintézés hivatalban, pénzintézetekben.

Vita: magán és hivatalos.

A hallgatás                                                                  A hallgatás szerepe. A hallgatási folyamat elemei, a hallgatás típusai.

A rossz hallgatási szokások.

A levelezés                                                                 A magánlevél fogalma, kialakulása.

A magánlevél fajtái.

A hivatalos levelek típusai, formai követelményei, nyelvezete.

A hivatalos iratok                                                        Magánjogi ügyiratok.

Hivatalos ügyiratok.

A továbbhaladás feltételei

A nyelvi magatartás legfontosabb követelményeinek ismerete, tudatos, a szituációnak megfelelő alkalmazása. A magánlevél fontosabb típusainak alkalmazása. Hivatalos levél írása. Nyomtatványok kitöltése. Minta alapján hivatalos ügyiratok készítése.

11. évfolyam

Évi óraszám: 111 óra

Belépő tevékenységformák

A nyilvánosság előtti megszólalás, a meggyőzés, az érvelés és a cáfolat, a hely, az idő és a hallgatóság figyelembevétele. A szónoki beszéd felépítése, típusai. A szónoki beszéd stílusa.

A retorika eredete, korszakai, a szónoklattan legjelentősebb alakjai.

Fogalmak

Szónok, a „vir bonus” elve, az „ethosz-logosz-pathosz”, szónoklat, politikai, törvényszéki és tanácskozó beszéd, inventio, anyaggyűjtés, bevezetés-elbeszélés-befejezés, előadásmód.

Témakörök                                                                            Tartalmak

A retorikáról általában                                                 A retorika fogalma, kialakulása.

Történeti áttekintés.

A szónoklat                                                                A szónoklat célja, alapvető típusai, szerkezete, stílusa.

A jó szónok jellemzői.

A szónoklat előadásmódja.

Retorika az ókorban                                                   Lüsziasz,

Iszokratész,

Szókratész,

Platón,

Démoszthenész,

Ciceró.

Középkori szónokok                                                  Szent Ágoston,

Temesvári Pelbárt,

Méliusz Juhász Péter,

Pázmány Péter,

Luther Márton.

Nagy magyar szónokok                                              Kölcsey Ferenc,

Széchenyi István,

Kossuth Lajos,

Deák Ferenc,

Eötvös József.

Napjaink kommunikációja                                           Szemtől szemben, a meghallgatás, szóban a nyilvános szereplés, gyűlések, találkozók.

Napjaink kommunikációja írásban                               Sajtóközlemények, hirdetések.

A továbbhaladás feltételei

Tájékozottság a retorika történetében, a retorika törvényszerűségeinek ismerete, adott tárgyhoz és szituációhoz illő szónoklat készítése, önálló előadása, a tanultak alkalmazása a mindennapok kommunikációjában.

12. évfolyam

Évi óraszám: 96 óra

Belépő tevékenységformák

A rádió, televízió működésének törvényszerűségei, helye és szerepe a társadalomban, hatása az egyénre.

Megismerkedés a filmek és televíziós műsorok formanyelvével, a mozgóképi ábrázolás hagyományaival, jelenlegi törekvéseivel.

Az új kommunikációs formák, a multimédia, az internet szerepe, jelentősége.

Fogalmak

A médium, média (médiumok), audiovizuális média, monitorélmény, televíziós csatorna, műsoridő, műsorsáv, műhold, közszolgálati és kereskedelmi televízió, élő és konzerv adások, a teleregény, szappanopera, logotípia, tévéshow, talk-show, showman, valóság-show, sztár, médiasztár, reklám, klip stb.

Kamera, közelkép, utalás és hatáskeltés, beállítás, jelenet, keret, képkivágás, nézőpont, képarányok, képmélység, montázs, művészfilm, tömegfilm stb.

Témakörök                                                                                       Tartalmak

A tömegkommunikáció                                               A tömegkommunikáció funkciója, a tömegkommunikációs eszközök.

A sajtóorgánumok, a sajtó műfajai.

A rádió, a rádiócsatornák, a rádiós műsorok.

A televízió műsorai, műsorrendje, televíziós műfajok.

A mozgóképkultúra                                                     A képmás, az információ és a jelentés, az élmény és az emlékezés, a művészi élmény. A mozgóképi narráció, a film formanyelve, a mozgóképi technika, a szereplők.

A továbbhaladás feltételei

Az olvasott, hallott, látott anyagok elemző megfigyelése, a mögöttes tartalmak kifejtésével. Önálló dolgozat készítése rádiós vagy filmes műfajban.

III.
Számítástechnika speciális tantárgy

A tantárgy az informatika emelt szintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. A helyi tantervet készítette: Csirik György és Grácin Márkó.

Tananyag és követelmények

A helyi tanterv alapjául a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelettel a gimnázium 9. évfolyamára kiadott informatika kerettanterv szolgál. Az alapul szolgáló kerettantervet az alábbiak szerint bővítjük.

9-10. osztály

Óraszám:           9. osztály heti 4 óra

                        10. osztály heti 2 óra

Tanítási hetek száma: 37

Összes óra: 148+74 óra

Prezentáció  és grafika

Óraszám: 32

Cél

A tanulók  legyenek képesek önállóan elkészíteni egy  esztétikailag igényes  formailag a feldolgozott témához igazodó igényesen kimunkált bemutatót .

Követelmény

Ismerjék a Powerpoint program menürendszerét, munkakörnyezetének beállítási lehetőségeit, testreszabását. A szövegbevitel a formázás és animáció módjait, típusait, a vetítés módozatait, a vetítési effektusokat

Tartalom

A program indítása

A munkakörnyezet beállítása

Szövegbevitel

Rajzobjektumok

Diatípusok

Táblázatok, diagrammok, egyéb objektumok

Diavetítés, diavetítési effektusok

Hálózati Ismeretek  (információ és kommunikáció )

Óraszám: 20

Cél

A tanulók képesek legyenek a korszerű hálózati technológiák által biztosított szolgáltatások igénybevételére, hálózati kommunikációra, információ megszerzésére és közlésére.

Követelmény

A tanulók képesek legyenek egyszerű keresési feladatokat elvégezni adott böngészővel, az eredményt  tárolni, nyomtatni. A tanulók ismerjék egy elektronikus levelezőprogram használatát. Legyenek képesek leveleket küldeni, fogadni, a levelekhez dokumentumokat csatolni, azokat kezelni, rendszerezni, karbantartani.

Tartalom

Web böngésző indítása

Web címek felépítése

Web oldalak megjelenítése

Hiperhivatkozások

Keresési feltételek megadása

Kulcsszavak használata

Web oldalak nyomtatása

Levelezőprogram indítása

Levél megnyitása

Új levél létrehozása

Fájl csatolása

Címtár használata

Levél több címre küldése

Levelek karbantartása

11-12. osztály

Óraszám:         11. osztály heti 3 óra

                        12. osztály heti 3 óra

Összes óra: 111+102 óra

A Pascal programozási nyelv elemei

Óraszám: 30

Cél

A tanulók ismerjék meg a magas szintű programozási nyelv kínálta lehetőségek széles skáláját.

Élve a nyelv adta változatos és széleskörű lehetőségekkel meg tudják választani a probléma megoldásához jól igazodó adatszerkezeti és algoritmusbeli megoldásokat.

Ismerjék meg a Pascal nyelv építőelemeit. Ismerjék meg a procedurális programozásra vonatkozó fogalmakat.

Követelmény

A tanulók ismerjék meg a nyelv egyszerű és összetett adattípusait. Szerezzenek minél alaposabb jártasságot a programozó által definiálható típusok létrehozásával kapcsolatosan.

Ismerjék meg a nyelv alaputasítás készletét. Ismerjék az eljárások, függvények írására, hívására, paraméterezésére vonatkozó szabályokat. Ismerjék a különböző azonosítók (változó, eljárás, függvény) hatáskörét. Ismerjék szintaxisdiagram szinten a nyelv alapelemeit és az alapelemek segítségével történő programépítést.

Tartalom

Pascal program felépítése (szintaxisdiagram, strukturáltság, azonosítók hatásköre, egy egyszerű példaprogram elemzése)

Adattípusok (Real, Boolean, Integer, Char, felsorolt résztartomány, tömb)

Utasítások (értékadás, ciklusszervező utasítások, feltételes utasítások, logikai kifejezések, összetett utasítás)

Eljárások, függvények (paraméterátadás, paraméterlista, eljáráshívás, függvényhívás, Read, Write standard eljárások)

Egyszerű rendező és kereső algoritmusok és Pascal programjaik

Pascal programozási gyakorlatok

Óraszám: 51

Cél

A tanulók a különböző számítástudományi alkalmazások témakörében mozogva tovább mélyítsék és szélesítsék programozási ismereteiket.

Ismerjék meg a rekurzív függvények és eljárások használatát.

Ismerkedjenek meg a fontosabb absztrakt társzerkezetekkel a hozzájuk kapcsolódó fontosabb algoritmusokkal.

Ismerjenek meg néhány a numerikus matematika témakörébe tartozó algoritmust.

Követelmény

Ismerkedjenek meg a lista, tábla, verem, fa és hálós adatszerkezetekkel. Szerezzenek ismereteket alkalmazási lehetőségeikről, ismerjék a hozzájuk kapcsolódó fontosabb algoritmusokat. Ismerkedjenek meg a lineáris egyenletrendszerek megoldására vonatkozó algoritmusokkal és programozásukkal. Ismerkedjenek meg néhány nemlineáris egyenletre vonatkozó gyökkereső algoritmussal és programozásukkal.

Tartalom

Összetett adattípusok (rekord típus, rögzített rekord, változó rekord, with utasítás)

Set típus, halmazműveletek

File típus (szekvenciális állomány, pufferváltozó, állománykezelési eljárások, soros feldolgozás)

Mutató típus, dinamikus változó, new eljárás

Rekurzivitás, rekurzív algoritmus formája

Visszaléptetéses algoritmusok

Hálós adatszerkezetek (tárolás, csomópontok végigjárása, lehetséges összeköttetések felismerése)

Táblák (táblaműveletek: keresés, rendezés, beszúrás)

Verem, veremműveletek

Fa (tárolás, bejárás)

Feladatok a numerikus matematika témaköréből (lineáris egyenletrendszerek megoldása, nemlineáris egyenletek közelítő megoldása, polinomokkal kapcsolatos feladatok, egyszerű számelméleti feladatok)

Digitális információ-átalakítás alapjai

Óraszám: 30

Cél

A tanulók ismerkedjenek meg a digitális elven működő technikai eszközök logikai áramköreinek felépítésével, működésével, tervezésének alapjaival. Ismerkedjenek az ezen eszközök működésének megértéséhez szükséges matematikai alapfogalmakkal.

Követelmény

A tanulók ismerjék – középiskolai szinten – a matematikai logika alapfogalmait. Ismerjék meg az igazságtáblával adott Boole-függvény Teljes Diszjunktív Normálformulára hozásának algoritmusát. Ismerjék az elemi bináris logikai hálózatokat. Tudjanak adott Boole-függvényt megvalósító kombinációs hálózatot építeni a Boole-függvény Teljes Diszjunktív Normálformája alapján.

Tartalom

Matematikai logikai alapfogalmak

Néhány egyszerű művelet (AND OR NOT NOR NAND)

Boole-függvény fogalma, megadás igazságtáblázattal

Boole-függvény megadása Teljes Diszjunktív Normálformával

Digitális hálózat fogalma, megadása, csoportosításuk

Logikai kapuk

Adott Boole-függvényt megvalósító digitális hálózat építése

Néhány egyszerű műveletet végző digitális hálózat építése

Hardver ismeretek

Óraszám: 30

Cél

A tanulók szerezzenek rendszerszemléletű ismereteket a digitális számítógép legfontosabb hardver elemeinek felépítéséről és működéséről.

Követelmény

Ismerjék a mikroprocesszor elvi felépítését, a fontosabb gépi utasítástípusokat és a gépi utasítás végrehajtásának menetét. Értsék a számítógép és a számítógép-hálózatok fontosabb hardver elemeinek működését, gyakorlati felhasználás szempontjából is tudják jellemezni azokat.

Tartalom

CPU felépítése, regiszterek

Gépi utasítások, gépi utasítások elvégzésének általános ciklusa

Központi vezérlőegység felépítése (huzalozott és tárolt logikájú)

Digitális számítógépek memóriái (memóriák osztályozása, különféle típusok jellemzése)

Digitális számítógépek kiviteli, beviteli egységei (monitorok, nyomtatók, plotterek, billentyűzet, egér)

Háttértárolók (mágneses és optikai elvű tárak)

Távfeldolgozás hardver eszközei (terminál, modem, átviteli közeg)

Számítógépek összekapcsolása, számítógéprendszerek felépítése

Lokális hálózatok és hardver elemei

Adatbázis-kezelő programozása

Óraszám: 30

Cél

A tanulók legyenek képesek önállóan adatbázist tervezni és a hozzá kapcsolódó feladatokra programot írni.

Követelmény

Ismerjék meg az adattárolás alapelveit, az adatbázisok szerkezetét. Tudják az alapvető adat-feldolgozási eljárásokat. Legyenek képesek a programozási módszereket alkalmazni az adatbázis-kezelők nyelvén

Tartalom

Memóriaváltozók és mezők szerepe

Programmód, vezérlési lehetőségek (feltételes utasítások, ciklusképzés)

Formátumozott adatkivitel és adatbekérés

Eljárásszervezés, strukturált programkészítés

Képernyőkezelés, menük készítése, ellenőrzés, lekérdező függvények.

Riport és címkekészítés adatbázisról.

Tokenizálási és fordítási lehetőségek.

Alkalmazások kiegészítés

Óraszám: 42

Cél

A 9. és 10. osztályban tanult alkalmazások átismétlése (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, segédprogramok), rendszerezése, és az ismeretek bővítése.

Követelmény

Az alkalmazások általános és speciális lehetőségének ismerete elméletben és gyakorlatban. Készségszintű számítógép-kezelés, programismeret. Legyen képes a tanuló önállóan készíteni dokumentumokat, táblázatokat, grafikonokat, adatbázisokat, stb.

Tartalom

Szövegszerkesztés lehetőségei: kép, külső állományok, stb. beillesztése, körlevél, lábjegyzet, tartalomjegyzék-készítés, stílusok, táblázatok készítése, elválasztás, nyomtatási lehetőségek, export és import (konverziók).

Táblázatkészítés lehetőségei: mappák, táblázatkonverziók, nagy táblázatok, lekérdezések, grafikonok.

Adatbázis-kezelés lehetőségei: nagy adatbázisok, SQL-nyelv, lekérdezések, adatszervezési feladatok, relációk, adattáblák összekapcsolása-

Hálózatok: felépítés, hardver- és szoftverszükséglet, távadat-feldolgozás, elektronikus levelezés, Internet használata, helyi hálózatok menedzselése.

Segédprogramok: grafikus felhasználói felületek beállításai, vírusellenes programok, archiválás, utilities.

Operációs rendszerek: általános jellemzése, más operációs rendszerek, többfelhasználós operációs rendszerek.

IV.
Angol nyelv speciális tantárgy

A tantárgy az angol nyelvi emelt szintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat.

Tananyag és követelmények
9–12. évfolyam

Óraszám:      9. évfolyamon heti 5 óra

                  10. évfolyamon heti 5 óra

                  11. évfolyamon heti 5 óra

                  12. évfolyamon heti 5 óra

A tantárgy tananyagát és követelményeit a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelettel kiadott gimnáziumi idegen nyelvi kerettanterv határozza meg. Pedagógusaink a tanmenetek elkészítésénél figyelembe veszik az angol nyelvi emelt szintű érettségi 40/2002. (V.24.) OM rendelettel kiadott részletes követelményeit is. A kerettantervi óraszámot meghaladó óraszámban a kerettantervi tananyag elmélyítése és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés folyik.

IV.
Alkalmazott közgazdaságtan fakultatív tantárgy

A tantárgy akkreditált vizsgatantárgyként történő akkreditációját tervezzük, iskolánkban alkalmazott közgazdaságtan középszintű akkreditált érettségi vizsga várhatóan 2007-től tehető. A tantárgy helyi tantervét készítette: Kapásné Pleskó Andrea és Dr. Kocsmárné Sántha Mónika.

Tananyag és követelmények 9-12. évfolyam

Célok és feladatok

Ez a fakultatívan választható tantárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi és gazdasági beilleszkedését és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához.

A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Hathatós segítséget nyújt a családi háztartások vezetésében a felnőtté válás idején. Segít eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. Az újszerű tematika lehetővé teszi, hogy az elsajátítandó gazdasági alapismeretek a továbbtanuláshoz alapot nyújtsanak.

Fejlesztési követelmények

Fejlesztési törekvéseink középpontjában áll a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése. Ennek előfeltétele az új gazdasági környezetben való önálló tájékozódás képessége. Diákjainknak meg kell ismerkedniük a piacgazdaság működésének főbb trendjeivel és ellentmondásaival.

Kívánatos a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a folyamatok hatásmechanizmusainak és dinamikájának ismerete. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák

Szerepjáték.

Döntési, vita-és konszenzusteremtési helyzetek gyakoroltatása.

Egyéni és közös anyaggyűjtés gazdasági példák feldolgozása.

Témakörök                                                   Tartalmak

I.                   Személyiségfejlesztés   20 óra

                                                                      Ki vagyok én? Testi önismeret-fejlesztés.

                                                                      Önkifejezés, önjellemzés, önábrázolás,

                                                                      önmegfigyelés fejlesztése.

                                                                      Énideál, visszatükrözött és tulajdonított önkép,

                                                                      célok és értékek fejlesztése.

                                                                      Nyelvi, szókincsfejlesztő verbalizációs

                                                                      készségfejlesztés

                                                                      Kreativitásfejlesztés

                                                                      A nonverbális készségek fejlesztése

                                                                      Érzelmek kifejezése. Imitációs készségek   

                                                                      fejlesztése.

                                                                     Kapcsolatfejlesztés. Ismerkedés, felismerés

                                                                     kapcsolatfelvétel. A másikkal kapcsolatos érzések,

                                                                     érzelmek, indulatok vélemények és elvárások

                                                                     kifejezése

 

II.        Család-háztartás   20 óra            

                                                                    Családi munkamegosztás-gazdálkodás

                                                                    A személyes költségvetés megtervezése

                                                                    Gazdálkodás idővel és pénzzel

                                                                    Ha a család nagyobbat akar…

                                                                    Hol vásárolunk, hogyan vásárolunk?

                                                                    Folyószámla kivonat

                                                                    Hogyan spóroljunk?

                                                                    Fogyasztói jogok és kötelességek

                                                                    Befektetések

                                                                    Hulladékhasznosítás

 

III.      A munka világa   30 óra               

                                                                   Élettérkép-karriertérképek

                                                                   Mik az erősségeim? Mi jellemző rám?

                                                                   Hogyan szerezhetünk tudomást érdekes

                                                                   álláslehetőségekről?

                                                                   Hogyan értékelhető egy foglalkozás?

                                                                   Mit tartogat a jövő foglalkozási slágerlista?

                                                                   Mennyit fogok keresni?

                                                                   Ha a zsebpénz nem elég…

                                                                   Hogyan olvassunk álláshirdetéseket?

                                                                   Önéletrajz

                                                                   Jelentkezés hirdetésre

                                                                   Személyes meghallgatás

                                                                    A felvételi beszélgetés gyakorlata

                                                                   Az első munkaszerződésem

                                                                   Az első fizetés

                                                                   Munkaidő-Pihenőidő-Szabadság

                                                                   Ha nem sikerül munkát találni

 

IV.       Összefoglalás   4 óra                     

                                                                    Mit tanultam az év folyamán?

A továbbhaladás feltételei

A tanuló ismerje önmagát. Legyen tisztában erősségeivel és hiányosságaival. Tudjon megfelelően kommunikálni vitázni, döntést hozni, véleményt alkotni. Ismerje a család gazdasági megszervezésének módját. Tudja, hogy a munkavállalásnak melyek a gyakorlati feltételei.

10.évfolyam

Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák

Szerepjáték.

Döntési, vita-és konszenzusteremtési helyzetek gyakoroltatása

Egyéni és közös anyaggyűjtés gazdasági példák feldolgozása.

Vita gazdasági problémák megoldási lehetődségeiről.

Gazdasági információ gyűjtése internetről.

Témakörök                                                   Tartalmak

I.                   Vállalkozások világa 30 óra

                                                                        Vállalkozó, vállalkozás.

                                                                        Mivel, mire érdemes vállalkozni?

                                                                        A vállalkozás kereke. A termelés kellékei.

                                                                        A vállalkozás szűkebb és tágabb környezete.

                                                                        A pénz, áruk és szolgáltatások körforgása.

                                                                        A gazdasági körforgás.

                                                                        Mibe öltöztessem? Az üzleti szervezettség

                                                                        formái.

                                                                        Egyéni vállalkozások. Társas vállalkozások.

                                                                        A termelés lépései. A technológia.

                                                                        Üzleti terv. Az üzleti terv készítése. Kalkuláció.

                                                                        A vállalkozás hajtómotorja. Versenyben

                                                                        maradni.

                                                                        Eredménynyilvántartás az üzleti életben.

                                                                        A mérleg. Eredménykimutatás

                                                                        Az üzlet és a társadalmi felelősség.

II.        Üzleti kommunikáció   10 óra                  

                                                                        Viselkedési alaphelyzetek: köszönés,

                                                                        bemutatkozás, bemutatás, megszólítás, társalgás.

                                                                        Az üzleti élet protokollja:öltözködés, meghívás,

                                                                        névjegyhasználat,telefonálás, ajándékozás,        

                                                                        levelezés és a pontosság, rangsorolás,

                                                                        vendéglátás, ügyfelek és a vevők.

                                                                       Az üzleti tárgyalások alapjai

 

III.      Nemzetgazdaság-világgazdaság       30 óra

                                                                        Bevezetés a közgazdaságtanba.

                                                                        A gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma.

                                                                        A szűkösség okozta problémák.

                                                                        Miért kell nekünk gazdasági rendszer?

                                                                        Hogyan lehet életben maradni egy lakatlan

                                                                        szigeten?

                                                                        Mitől lesz egy gazdasági rendszer piacgazdaság

                                                                        A termelési tényezők és jövedelmük.

                                                                        Termelési tényezők.

                                                                        A piac.

                                                                        Pénz a piacgazdaságban.

                                                                        Mire használjuk a pénzt?

                                                                        A pénz vásárlóereje.

                                                                        A fejlett piacgazdaság célkitűzései-és az állam.

                                                                        Az állam – és a fejlett piacgazdaság célkitűzései

                                                                        Ismerkedjünk meg bankárokkal!

                                                                        Gazdasági növekedés.

                                                                        A gazdasági élet változásai – egyszer fent,

                                                                        egyszer lent.

                                                                        Mi jellemzi a gazdasági ciklus egyes szakaszait.

                                                                        A piacgazdaság árnyoldala - a gazdasági

                                                                        növekedés problémái.( Munkanélküliség,

                                                                        szegénység, infláció )

                                                                        Környezetszennyezés – környezetvédelem.

                                                                        Tőzsde.(Értékpapír, kötvény, részvény)

                                                                        Világkereskedelem, világgazdaság.

                                                                        A külpiacra lépés formái.

                                                                        A kereskedelem korlátai és/vagy szabadsága.

                                                                        Az Európai Unió létrejöttének főbb történelmi

                                                                        eseményei.

IV. Összefoglalás   4 óra

A továbbhaladás feltételei

A diák legyen tisztában egy vállalkozás beindításának alapvető feltételeivel. Tudjon üzleti tervet, kalkulációt készíteni. Képes legyen megadott témában üzleti levelet fogalmazni, üzleti tárgyalást lefolytatni. Ismerje az üzleti protokoll alapszabályait. Legyen tisztában a közgazdaságtan alapvető fogalmaival. Alapszinten ismerje a piac működését, a pénz szerepét.

Legyen tisztában a gazdasági élet alapvető változásaival. Tudja megfogalmazni az alapvető környezetvédelmi problémákat. Legyen képes a világgazdaság és világkereskedelem működéséről, a kereskedelmi korlátokról és az Európai Unió történeti kialakulásáról képet alkotni.

11. Évfolyam

Évi óraszám: 111
Heti 2 óra elmélet, 1 óra gyakorlat

Belépő tevékenységformák

Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblázatok elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk gyűjtése.

 

Témakörök                                                     Tartalmak

I. Gazdasági rendszerek-piacgazdaság       16óra

                                                                        A közgazdaságtan tudománya. Makro-és mikro-

                                                                        ökonómia. Termelési tényezők.

                                                                        Gazdasági rendszerek. Hagyományos gazdaság

                                                                        Tervutasításos gazdaság-a hiány gazdasága.

                                                                        Piac-és vegyes gazdaság

                                                                        A piacgazdaság alappillérei: magántulajdon, ár,

                                                                        verseny. A gazdasági ösztönzők szerepe.

                                                                        A kormányzat szerepe a piacgazdaságban.

                                                                        A gazdasági körforgás. A gazdasági rendszer

                                                                        célja.

 

II.        Kereslet,kínálat és piaci ár   18óra

                                                                        Az árak a piacgazdaságban.

                                                                        Kereslet.A kereslet rugalmassága.

                                                                        Kínálat.

                                                                        Az egyensúly.

                                                                        A kereslet és kínálat változásának hatása a piaci 

                                                                        árra.

                                                                        Hogyan válaszol az árrendszer a mit, hogyan és

                                                                        kinek kérdésre?

III.      Vállalkozások   20 óra

                                                                        Ki a vállalkozó?

                                                                        Hogyan legyünk vállalkozók?

                                                                        Vállalkozások csoportosítása.

                                                                        Milyen problémákkal küzdenek a kisvállalko-

                                                                        zások?

                                                                        Vállalkozási formák.

                                                                        Egy vállalkozás finanszírozása.

IV.       Marketing   20 óra

                                                                        Versenyképesség és a bérek.

                                                                        Mi a termelékenység?

                                                                        Mi határozza meg a termelékenységet?

                                                                        A külföldi tőkeberuházások jelentősége.

                                                                        Mi az a marketing?

                                                                        A marketing négy „ P „-je

 

V.        Gyakorlat   37 óra                             A Junior Achievement egész éves rendezvényei:

                                                                        Diákvállalkozási program.

                                                                        Üzleti Diák Konferencia.

                                                                        Marmon Konferencia.

                                                                        MESE Verseny.

                                                                        Diák Üzleti Hét.

                                                                        Diákvállalkozások Vására.

                                                                        Gazdasági kalandjáték.

                                                                        Üzemek, bankok, biztosítótársaságok

                                                                        látogatása

 

A továbbhaladás feltételei

A tanuló ismerje és a termelési tényezőket, legyen tisztában a eltérő gazdasági rendszerek különbségeivel. Tudja a piacgazdaság alappilléreit, a gazdasági ösztönzők szerepét. Ismerje a kormányzat szerepét a gazdaságban. Értse a gazdasági körforgás modelljét. Értse a kereslet-kínálat szerepét a piaci ár kialakulásában. Tudjon példát hozni a rugalmas és rugalmatlan keresletre. Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Pontosan ismerje az egyéni és a társas vállalkozási formák működésének jogi és gazdasági feltételeit. Tudjon példákat hozni a működő kisvállalkozások problémáira.

12.évfolyam

Évi óraszám: 96
Heti 2 óra elmélet, 1 óra gyakorlat

 

Belépő tevékenységformák

Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk tőzsdehírek gyűjtése. Szituációs játékok ( felvételi elbeszélgetés, értékesítés ).

Témakörök                                                   Tartalmak

I.         Hogyan versenyeznek a cégek?   8 óra  

                                                                       A piac szerkezete. Mennyi eladó és vevő legyen?

                                                                       A tökéletes verseny. Monopolista verseny.

                                                                       Oligopólium. Monopólium. A verseny előnyei

                                                                       Szabadalom. Szerzői jog. Védjegyek. Know-how.

                                                                       Az integráció illetve fúzió: horizontális,          

                                                                       vertikális, konglomerációs

II.        A munkaerő és a kormány szerepe   12 óra   

                                                                       A munkaerő állomány szerkezete.

                                                                       A bérek piaci és nem piaci erőinek meghatározói

                                                                       A munkavállaló, munkaadó, munkaszerződés.

                                                                       A minimál bér problémája.

                                                                       A szervezkedés szabadsága. Kollektív szerződés

                                                                       A kormányzat és a piacgazdaság.

                                                                       A költségvetés bevételi forrásai. Adó, ÁFA,

                                                                       SZJA. Adótípusok: progresszív, lineáris,

                                                                       degresszív. Adóterhelés. A feketegazdaság.

                                                                       A költségvetési hiány és az államadósság.

 

III.      Pénz és pénzintézetek, gazdasági stabilitás   15 óra                       

                                                                       A pénz kialakulása, funkciói, fajtái, értéke.

                                                                       A modern pénz, pénzhelyettesítők.

                                                                       Az inflációfajtái, okai, előnyei és hátrányai.

                                                                       A magyar bankrendszer. Egyszintű bankrendszer.

                                                                       Hogyan teremt a bankrendszer pénzt?

                                                                       A konjunktúraciklusok és fázisaik.

                                                                       A gazdasági tevékenység ingadozásának okai.

                                                                       A gazdasági tevékenység mérése: GDP.

                                                                       Foglalkoztatottság és munkanélküliség.

                                                                       A gazdaság stabilizálásának kormányzati

                                                                       Eszközei: Fiskális és monetáris politika.

 

 

IV.       A világgazdaság és a XX. század kihívásai  15 óra

                                                                        A világkereskedelem előnyei. Komparatív előny

                                                                        abszolút előny. A nemzetközi kereskedelem

                                                                        korlátai: vámok, védővámok, kvóták.

                                                                        A külkereskedelem korlátozásának okai.

                                                                        A külkereskedelem finanszírozása, átváltási

                                                                        árfolyamok, és a nemzetközi valutapiac.

                                                                        A fizetési mérleg és problémái.

                                                                        Gazdasági integráció: szabadkereskedelmi

                                                                        terület, vámunió. Európai Unió.

                                                                        Az EU mint gazdasági, monetáris unió.

                                                                        A világ globális problémái. Ökológiai

                                                                        gazdaságtan. A világ megosztottsága.

                                                                        Az elmaradott országok fejlődési útja a

                                                                        gazdasági növekedés. Rendelkezik-e

                                                                        alternatívával a globalizálódó kapitalizmus?

5. Gyakorlat                                                  32 óra

                                                                       

6. Érettségi témakörök áttekintése.            14 óra

 

A továbbhaladás feltételei

A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő gazdasági problémákkal kapcsolatban. Tudja értelmezni e folyamatoknak a gazdasági és természeti környezetre gyakorolt hatását.

V.
Ének-zene fakultatív tantárgy

9–12. évfolyam

A tantárgy az ének-zene emelt szintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. A tantárgy helyi tantervét készítette: Martonné Szécsi Éva.

Célok és feladatok

A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen.

A középiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket, aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. A kerettanterven túli ismeretek átadása. Ismeretek, képességek elmélyítése. A négy év során a tanulók felkészülnek az emeltszintű érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú továbbtanulásra.

Fejlesztési követelmények

Éneklés

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez.

A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.

Zenei olvasás-írás

A gimnáziumban a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei.

Zenehallgatás

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon.

A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége.

Önművelés

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására.

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez.

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.

Kollektív művészi tevékenység

A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74 óra ( 2 óra/ hét)

A 74 óra felépítése:      Népzene (15 óra)

                                   A zene kezdetétől a középkorig (15 óra)

                                   A reneszánsz (20 óra)

                                   A barokk (20 óra)

                                   Ismétlés (4 óra)

 

Belépő tevékenységformák		Tartalmak
Éneklés
Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Autentikus előadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában). Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban. Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése. Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján		Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta). Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek). Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúrdal). Reneszánsz énekes művek. Barokk zeneművek, énekes szemelvények. Klasszikus dalok, zeneművek témái.
Zenehallgatás
A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával. Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata		Népzenei felvételek. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig. A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei
Improvizáció
Szekvencia készítése megadott alapmotívumra. Műzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan		Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok)
Zenei olvasás-írás
Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján. Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 3#-3b-ig. ábécés hangok azonosítása f-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában). Hármashangzatok felismerése kottáról.   Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása. Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben.		Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek

Népzene	Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta. Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa. Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar.
Zeneelmélet	Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola. Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem. Kottaismeret: 3# 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és ábécés nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció. Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció. Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hármashangzat elve. A T-S-D funkciók elve. Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero
Zeneirodalom	A magyar történeti zene műfajai: virágének, históriás ének, ungaresca. Az európai zenetörténet műfajai: egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passió, rekviem világi: kánon, trubadúrdal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, prelúdium, fuga, rondó, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trió. Zenei szerkezetek, formák: homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonátaforma. Hangszerek: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa.
Zenetörténet	A zenetörténet tanult korszakai: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus. Zeneszerzők: Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, Händel.

 

A továbbhaladás feltételei

Éneklés

10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában.

Zenehallgatás

A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben.

Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján.

Improvizáció

Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben.

Kvintváltó dallamok rögtönzése.

Könnyebb osztinatoritmus rögtönzése adott dallamokhoz.

Zenei olvasás-írás

Ismert dallamok utószolmizálása.

3# 3b ismerete.

Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján.

Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben.

Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemű kottaképe alapján.

Énekes és zenekari partitúrák értelmezése.

Dúr és moll karakter felismerése.

10. évfolyam

Évi óraszám: 74 óra ( 2 óra/ hét)

A 74 óra felépítése:      Népzene és más népek zenéje (10 óra)

                                   Zenetörténeti áttekintés (5 óra)

                                   A klasszicizmus (15 óra)

                                   Romantika (15 óra)

XX.-XXI. sz. zenéje (29 óra)

	Belépő tevékenységformák		Tartalmak
	Éneklés
	Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is		Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése
	Zenehallgatás
	A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyag-gyűjtés; video, CD, egyéb oktatóanyagok használata		Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban
	Improvizáció
	Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése		Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus- és dallam-) modellek
	Zenei olvasás-írás
	Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig		A XIX. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga

Zenei ismeretek

Zeneelmélet	Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia Kromatika,   egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás
Hangszer	Angolkürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon
Zeneirodalom	Népies műdal, magyar nóta, cigányzene; dal, mazurka, keringő, polonéz; etűd, fantázia, nocturne, rapszódia; szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock stb. Aktualitások a könnyűzenéből.
Zenetörténet	Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklórizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene; filmzene; rockopera, folkpop, új jelenségek Zeneszerzők - XIX. század: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner.  Zeneszerzők - XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Sztravinszkij, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutoslawski XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A dzsessz: free és cool dzsessz Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások

A továbbhaladás feltételei

Éneklés

10 újabb - a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusműrészlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg).

Zenehallgatás

A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során, a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása.

Improvizáció

Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel.

Zenei olvasás-írás

Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig.

Javasolt zenei anyagok: 9. 10. évfolyam részére

Népdalok

A bolhási kertek alatt

A nagy bécsi kaszárnya

Annyi bánat a szívemen

Béres legény

Beteg asszony

Duna-parton van egy malom

Elindultam szép hazámból

Erdő mellett estvéledtem

Este, este, de szerelmes

Hej, rozmaring

Istenem, istenem áraszd meg a ...

Katona vagyok én

Körösfői kertek alatt

Megkötöm lovamat

Megrakják a tüzet

Röpülj, páva

Szép a gyöngyvirág

Szivárvány havasán

Tavaszi szél

Tiszán innen, Dunán túl

Énekes anyag a magyar zenetörténetből

Bocsásd meg Úristen - Balassi-ének a Kájoni-kódexből

Hej Rákóczi, Bercsényi

Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból

Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből

Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből

Simonffy: Három a tánc

Szentirmai: Csak egy kislány van a világon

Énekes műzenei szemelvények

Allelujadallamok

Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából)

Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia - IV. tétel)

Schubert: A pusztai rózsa (dal)

Schumann: A két gránátos (dal)

Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány)

Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz

Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus)

Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess)

Zenehallgatási anyag

Lassus: Zsoldos szerenád

Bach: h-moll szvit

Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből)

Händel: F-dúr szvit (Vízizene)

Haydn: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3)

Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)

Mozart: Figaro házassága

Beethoven: V. (Sors) Szimfónia

Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel

Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia

Schumann: A két gránátos

Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány

Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit

Liszt: Les Preludes

 

Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából

Ravel: Bolero

Kodály: Háry János (szvit)

Kodály: Székelyfonó

Kodály: Psalmus Hungaricus

Gershwin: Rhapsody in Blue

Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora)

Bartók: Cantata Profana

Bartók: Concerto

Orff: Carmina Burana

Bernstein: West Side Story

11. évfolyam

Évi óraszám: 121 óra (3 óra/hét)

A 121 óra felépítése: Magyar népzene (20 óra)

Népdalkórusok: 16 óra

Gregorián: 10 óra

Reneszánsz: 25 óra

Barokk: 25 óra

Klasszicizmus: 25 óra

Fejlesztési követelmények

Éneklés

Helyes hangráformálás

-        intonációs biztonság

-        légzés és énektechnika alapozottsága

-        stílusismeret

-        1, 2 és többszólamú művek megszólaltatása

-        művekhez tartozó ismeretek kifejtése

Zenei írás, olvasás

Klasszikus összhangzattan:

-        hármashangzatok fűzése és megfordítások

-        Domináns szeptim akkordok

-        A moduláció

-        T-S-D klasszikus funkció ismeret

Improvizáció

Rögtönzés megadott dallamsorral, majd önállóan

Dallam diktálás, periódus terjedelmű

Ismeret dalban leírása emlékezetből

Zenehallgatás

Stílus és forma tanulmány

Magyar népzene: népdalok, népdalkórusok, balladák

Középkor: Gregorián mise

Tartalmak

Magyar népdalok, balladák

Középkori Gregorián mise

Reneszánsz: madrigál, motetta

Barokk: pl.: Pergolesi: Stabat Mater

Pureell: Didó

Klasszicizmus: szimfónikus témák, opera és kórusművek

Vonatkozó korszakos művek ismeretében partitúraolvasás

Dallammodellek: énekelt és zenehallgatási anyagból

Önálló zenei elemzés

Öntevékeny kutató, megismerő munka

Kornak és tudásszintnek megfelelő nehezebb vokális művek megszólaltatása

Reneszánsz: Mise      

Madrigálok

Barokk: pl.: Pergolesi Stabat Mater

Klasszicizmus: dal, szimfónia, témák, opera és kórusművek

Műfajok, műformák – szakkifejezések

Hangszerismeret

Stílus, jellemzők, elemzés és megszólaltatás

A társművészetekkel való kapcsolat a történelmi tudás vezérletével, kultúrtörténeti összefüggések ismerete

Teljes művek hallgatása és megismerése, éneklése

Tartalmak

-         Magyar népdalstílus példái: népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, párosító, lakodalmi tánc, virágénekek

-         Gregorián dallamok; Mise

-         Reneszánsz: Morley, Palestrina, Lassus motetták, madrigálok

-         Barokk zenekari művek: szvit

zongora művek: preludium és fúga, opera, opera-buffa,- olasz, angol oratórium – passio

-         Klasszicizmus: szonáta műfaj és forma, szonáta elemzés, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera-daljáték (német-olasz)

Balcanto- olasz énektechnika

Bartók: 15 magyar parasztdal

Négy magyar népdal – férfikar

Egyneműkarok

Kodály; Székelykeserves

Biciniumok

Pindaros: Óda

VIII. Gregorian Mise

Sanzonok, kánonok

Madrigálok, motetták (Palestrina, Lassus, Morley, J.des Pres

Tinódi Lantos Sebestyén: Históriás énekek

Barfark: Lantfantázia

Monteverdi: Orfeo

Purcell: Didó és Aeneaes

Arthur King

Vivaldi: Laudate pueri

Corelli: D-dúr concerto

Bach: Szvit, preludium és fúga

Passiók

H-moll mise

H-moll szvit

Brandenburgi versenyek

Pergolesi: Stabat Mater

Händel: Szvit – Tűzijáték

Xerxes c. opera

Messiás – oratórium

Haydn: Kaiser vonósnégyes

Búcsú szimfónia

Magyar nemzeti induló

Kánonok, dalok

Üstdob G-dúr szimfónia

Évszakok c. oratórium

D-dúr Londoni szimfónia

Mozart: Dalok, kettősök, kánonok

A-dúr zongora szonáta

Nokturnök

d-moll zongoraverseny

Beethoven: Egmont-nyitány

dalok, kánonok

Fidelio – III., V., VII., IX. szimfónia

zongoraszonáták

Istvánffy: Ottertórium

Bihani: Frissmagyar

Lovotta: Lassú magyar

 

12. évfolyam

Évi óraszám: 121 óra (3 óra/hét)

A 121 óra felépítése:    Romantika (40 óra)

Postromantika (20 óra)

XX-XXI. század irányzatai (40 óra)

Érettségire való felkészülés (21 óra)

Fejlesztési követelmények

Éneklés

Helyes hangráformálás:

-        intonációs biztonság

-        stílus ismeret

-        többszólamú művek megszólaltatás

-        az anyaghoz kötődő zenei ismeretek kifejtése

Az éneklés aktív zenélési lehetőség.

Cél: a kifejező stílusos megszólalás.

A szép, a helyes és jó éneklés szabályainak megfelelni és igényesen használni az ifjú énekhangot.

-        autentikus előadás

-        egyéni, csoportos éneklés

-        többszólamúságban részt venni

-        első látásra való olvasás

-        elemzés, önálló elemzés

-        zenei ismeretek összegzése

-        öntevékeny munka pl.: adatgyűjtés

A tanult zenetörténeti korok jellemzői és megszólaltatás

-        szakkifejezések (olaszul is)

-        lejegyzésmódok

-        társművészetekkel való kapcsolat

-        kultúrtörténeti összefüggések ismerete

-        lexikon-, kalauz-, szótárhasználat

-        szakkönyvek

-        zongorakivonatok

-        partitúrák

Tartalmak

Romantika-dalirodalom

            Schubert

            Schumann

            Brahms

            Mendelssohn

            Berlioz, Verdi, Wagner

 

Postromantika

            Smetana

            Dvořak

            Puccini

            Richard Strauss

            G. Mahler

            R. Korszakov

 

XX-XXI. sz.

            Debussy

            Ravel

            Schönberg

            Gershvin

            Bernstein

            Webber

            Sztravinszkij

            Francia Hatok

            Prokofjev

            Orff

Teljes művek zenehallgatása, ismerete, megszólaltatása, elemzése

Történelmi és társművészeti előadások felkészítés utáni látogatása, utána élmények megbeszélése

Improvizáció

Műzenei és periódus méretű dallamszerkesztés

Zenei írás, olvasás

Dallamdiktálás – periódusterjedelmű

Dallam 1, 2 szólamú írása emlékezetből is

2 szólamú dallamdiktálás 4# – 4b-ig

Harmóniák felismerése és fűzése

Zeneelmélet

Bevezetés a romantikus harmónia és hangnem világába.

Zeneirodalom, zenetörténet

Kodály: Női, gyermek és vegyeskarok

Biciniák

Triciniák

Kodály-Bartók: 20 magyar népdal

Balladák feldolgozásban

Ünnepek, szokások dalai

Schubert: Dalciklusok

Kórusok, dalok

h-moll – befejezetlen szimfónia

Impromtu

Romantikus és modern dallamszerkesztés

Teljes kvintkör; hangközök-decimáig; hármashangzat fordítások; alapfunkciók ismerete; kadenciák; váltódomináns; asszimmetrikus ütemfajták.

Népdalfeldolgozások, népdalkórusok, romantikus dal, romantikus kórus, hangszeres művek.

Programzene, irányzatok, instrumentális és vokális ismeret.

A társművészetek állandó jelenlétével idézzük meg a korszakos haladást.

Schumann:     Zongoraművek,

           dalok, dalciklusok,

           Gyermekjelenetek,

           Rajnai szimfónia

Brahms: Zongoraverseny

Akadémiai ünnepi nyitány

IV. szimfónia

Mendelssohn: e-moll hegedűverseny

Szentivánéji álom

Lieder ohne Worte

Éliás – óratórium

Chopin: Táncok: -Polonéz

-Mazurka

Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny

Anyegin

Paganini: hegedűművek

Berlioz: Fantasztikus szimfónia

Verdi: Don Carlos

Aida

Rigoletto

Belcanto: Rossini, Bellini

Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok

Tetralógia

Erkel: Hunyadi

Bánk

Dózsa

Liszt:  Magyar ünnepi dal

Hajnalozó

Szent Erzsébet legenda

Dalok, zongoraművek

Szimfonikus költemények

Rapszódiák

Rózsavölgyi Márk

Egressy Béni

Richard Strauss: Till

G. Mahler: Ezrek szimfoniája

Grieg: Peer Gynt

Sibelius: Finlandia

Rimszkij Korszakov: Seherezade

Dvořak: Szláv táncok

Mascagni: Cavallieri Rusticana

Puccini: Tosca

Bohémélet

Pillangókisasszony

Debussy:        A tenger

Romantika – költészet, műdal

L’opera – olasz, német, magyar

Nemzetet épít a magyar opera.

Postromantika – cseh, osztrák, magyar, francia, olasz művek ismerete.

XX-XXI. század – Európa művészeti irányzatai és megvalósítási eszközei.

Folklór a színpadon és a koncerten.

Debussy:        Három Naktürm

Gyermekkuckó

Egy faun délutánja

Dalok

Tékozló fiú-kantáta

Ravel: Bolero

Spanyol rapszódia

Görög dalok

Schönberg

Berg

Gershwin: Porgy and Bess

Bernstein: West Side Story

Webber:         Cats

J. C. Superstar

Magyar musicaltörténet példákkal

Sztravinszkij: Tűzmadár

A tavasz megszentelése

Francia Hatok

Honegger:      Pacific

Johanna a máglyán

Prokofjev: Klasszikus szimfónia

Rómeó és Júlia

Orff:   Carmina Burana

Catulli Carmina

Bartók:           Kórusművek

Kékszakállú herceg vára

Fából faragott királyfi

A csodálatos mandarin

Cantata Profana

Concerto

Kodály: Ének Szent István királyhoz

Tantum ergo

Kórusművek

Daljátékok

Psalmus

Budavári Te Deum

Galántai táncok

Bárdos: Kórusok

Dohnányi: Szeged mise

Ránki: Pomadé

Szokolay: Vérnász

Petrovics: Jónás könyve

Durkó: Mózes

Tanításhoz szükséges eszközök

Könyv és kotta

Darvas: A zene anatómiája

Kesztler L. Bevezetés a zene világába

Lukin-Ugrin: Gimnázium ének-zene tankönyv

Pécsi: Kulcs a muzsikához tankönyv + énektár + korszakos táblázat + CD sorozat

Zenei lexikon – Zeneműkiadó, Bp.

Hangversenykalauz

Oratóriumok könyve

Operák könyve

1000 év kórusa

500 év kórusa

Kórusok könyve

Madrigálok, kánonok

Kodály, Bartók énekkari kötetek

Kodály-Vargyas: Magyar népzene

Bárdos: Kánonok, népdalkórusok

Instrumentális és vokális művek-kották

Hangszerek

furulya, gitár, pianino

Egyéb eszközök

DVD, CD-ROM, CDk, Videok, Magnókazetták, Hangfelvételek

VI.
Rajz és vizuális kultúra fakultatív tantárgy

A tantárgy a rajz és vizuális kultúra emelt szintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. A tantárgy helyi tantervét készítette: Nagy Károly.

Tananyag és követelmények
9-12. évfolyam

Célok és feladatok

A választható, kiemelt óraszámban tanított tantárgy a kerettantervi anyagon felül, a kerettantervi követelmények elmélyítését, a képességek és készségek gyakorlás útján történő fejlesztését célozza. Felkészít a tovább tanulásra, az emeltszintű érettségi vizsgákra és a felvételi vizsgákra. A tanterv keretében a mozgókép és média ismeret oktatására is sor kerül, kihasználva az órakeret adta lehetőségeket az új médiumok feldolgozására is oly mértékben helyezünk hangsúlyt, hogy tanulóink pályaválasztását, továbbtanulását ebben az irányban is segíthessük

A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében.

 

A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadó képesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi-plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki-tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és -érzék mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása.

A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése.

A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsősorban a mozgóképi ( film, televízió, video, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitüd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret és az elemzési készség fejlesztése. Tárgyaljuk a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikum, és a különböző kultúrák tekintetében.

 

A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül, egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak.

(a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe soroljuk. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza)

Az egyes évfolyamokon az alkotó- és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel.) Helyi tantervünk a kerettantervi követelményrendszerre épülve a meglévő adottságok ( fotólabor, felszerelt szertár, változatos  művészeti anyagok, gazdag video gyűjtemény ) mellett a kapcsolati tőkét is alkalmazza ( szerkesztőségek, kiállítótermek, műtermek stb).

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tantárgy kiemelt óraszámban történő oktatásával az emelt szintű érettségi vizsgára és a továbbtanulásra egyaránt igyekszünk felkészíteni tanulóinkat.

Fejlesztési követelmények

Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel.

Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellő alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményeinek teljesítésével érhetők el. A kiemelt óraszámban oktatott tantárgy lehetőséget nyújt a pályaorientációra is, amit elő kell segítenünk a sokoldalúan bemutatott művészeti területek iránt megmutatkozó érdeklődés, tehetség láttán.

Alkotóképességek területe

Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolás segítségével (Kavalieri- axonometria, egyméretű, kétméretű és Monge- vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Lehetőség szerint modellezéssel erősítsük meg a szerzett tapasztalatokat. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége.( a rajz fajtáinak, cél szerinti megkülönböztetésének ismerete útján )

Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban,(színelméleti alapok, illetve faktúra tanulmányok) valamint térben ( szelíd, vagy agresszív formák, felszínek képzése ). Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás -, konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fukciónak megfelelő formálás. A képzőművészeti ábrázolási módok főbb alapismereteinek elsajátítása ( kompozíciós rendek, faktúrák és textúrák, színelméleti alapok )

Befogadóképességek területe

A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajai (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzés) alkalmazása. A nagy stílustörténeti korok egymásutániságának ismerete. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján.

A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés

Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A probléma megoldó feladatok  az analizáló és a szintetizáló képességek összhangjának megteremtését célozzák.  A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása. A használaton túlmenően a kreatív alkalmazás lehetőségeire is figyelmet irányítunk.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74, heti óraszám: 2

Belépő tevékenységformák

A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása.

Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben.

A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő műelemzés, korba és kultúrába ágyazva.

Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai, téri analízisek, elemzések.

Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a műszaki távlat (axonometria) között.( ún. építész-rajzok , a látszati axonometria, mint köznapi ábrázolási gyakorlat megkülönböztetése a szerkesztett ábráktól).

A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása.

Művek, műsorok, illetve azok részleteinek csoportos megtekintése – felidézése, elemzése.

Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végig vitelével.

Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása.

   

 

 

Témakörök                                                     Tartalmak, tevékenységek   

Képzőművészet, kifejezés           - Vizuális nyelv.

                                                 A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban.  

                                                  - Alkotás.

                                                 Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése.   

                                                  - Befogadás. 

                                                 Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig.  Festészet fogalma, funkciója. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás), technikái (pl. olaj, freskó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere.  Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa témái, formanyelve, technikái.  Szobrászat fogalma, rendeltetése. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (körplasztika, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. A szobrászat hatásrendszere. Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése.(„Szeged a szobrok városa” – helytörténeti könyvek ismerete, séta során felfedezzük az értékeket, meghatározzuk az egyes plasztikák anyagát, korba helyezve értelmezzük jelentőségüket.)    

Vizuális kommunikáció               - Vizuális nyelv.  

                                                  Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. A rajz formái a vázlattól a robbantott rajzig. Vegyes technikák alkalmazása a grafikai tervezésben   

                                                  - Alkotás.   

                                                  Természettudományok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében [Monge-vetület. Egyméretű (izometria) és kétméretű (dimetria) axonometria, Kavalieri- axonometria] szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. Rekonstrukció, modellezés.  Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos illusztráció, vagy ex libris, meghívó, névjegy).  A betű stílusa és a tartalom összefüggése.

                                                  - Befogadás.  

                                                  Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos megjelenési formái. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. (köznapi példák gyűjtése, elemzése)

Tárgy- és környezetkultúra         - Vizuális nyelv      

                                                  A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése.  

                                                  - Alkotás. 

                                                  Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés, kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak vagy térbeli makettjének elkészítése. A tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban (feladat-meghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel, ötletekkel -, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta).  

                                                  - Befogadás. 

                                                  Az alkotófolyamat (feladat-meghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében.  (használati tárgy, dísztárgy fogalmának értelmező elemzése)

 Ajánlott művek

A műfaj tipikus alkotásait a témának megfelelően választottam ki. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Lehetőség szerint nagy teret biztosítunk a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. (ld. Tóth Attila: Szeged szobrai)

 

Festészet, képgrafika

Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából, Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium-villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tűnődés a szerelemről (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozaikja. A. Rubljov: Szentháromságikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelőlap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztre feszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsőülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntő táncosnő, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdőzés, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát), Székely Bertalan: Egri nők, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Női arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkij: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A. Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz. Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc). Továbbá: Tolnai művészeti lexikon – CD rom, KFKI művészettörténet - CD rom, Antaiosz kratér – video, Warhol portréfilm – video , Műhelytitkok - Televideo)

Szobrászat

Willendorfi Vénusz, Antilopfej alakú maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete-portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Ageszandrosz, Polüdorosz, Athenodorosz: Laokoón-csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről, Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László-herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisóról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem elő- és hátoldala, Michelangelo: Medici-síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin: Calais-i polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. Boccioni: Lépő figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnő bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits-síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II., Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynő, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nő bevásárlókocsival. (továbbá: KFKI CD rom, Miloi Vénusz – video, Műhelytitkok – Televideo)

A továbbhaladás feltételei

A vizuális nyelv tanult alapelemeinek, a sík- és térábrázolási módok alkalmazása. A festészet, a képgrafika, a szobrászat műfajának ismerete és a tanult műelemző módszerek témához illő alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belső összefüggéseinek feltárására, megértésére, színismeretek rendeltetésszerű használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége, azok közlő, információs szerepének ismerete, alkalmazása ismeretszerző eszközként. A grafikai és tárgytervezés folyamatának gyakorlati ismerete. Jártasság a tanult művészeti technikák alkalmazásában.

 

 

10. évfolyam

Évi óraszám: 74, heti óraszám: 2

Belépő tevékenységformák

Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén.

A fotó eszköztárából az alapvető géptípusok , objektívek és fényforrások megismerése, a laborálás kipróbálása fekete-fehér technikával, fotogram készítése.

Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott művészetek és a népművészet területén.

Önálló, vagy kiscsoportos feladat keretében képsor terv ill. story-board készítése.

Témakörök                                                                       Tartalmak, tevékenységek   

Képzőművészet, kifejezés           - Vizuális nyelv. 

                                                  A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban.   

                                                 - Alkotás.

                                                 Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. A fénykép lehetőségeinek kipróbálása, az alkotó folyamat részévé tétele.

                                                 - Befogadás.

                                                  Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai).  

                                                 - Építészet.

                                                   Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. A modern építészet stílustörténeti kritikája. 

                                                 - Művészettörténeti összefoglalás.

                                                  Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. A fő korok kiemelkedő egyéniségei, főműveik. ( érettségi központú tárgyalásukkal  a sikeres vizsgára való felkészítés megkezdődik.)    

 

 

Vizuális  kommunikáció              - Vizuális nyelv.

                                                 A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban.  

                                                 - Mozgóképnyelv 

                                                  A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai , a kép és a valóság elhatárolása- a keretezés. A kamera helyzete, mozgásai, a kép jellege ( szubjektív kamera ), a valószerűség és a hitelesség kérdése.     

                                                 - Alkotás.

                                                 Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása.  Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva vagy fotó felhasználásával.  Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár, könyvborító, CD-borító, iskolaújság) készítése. Az alkotófolyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés, vázlatok, tervek). 

                                                 - Befogadás. 

                                                 A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge- vetület, axonometria, perspektíva) olvasása, megértése.  

                                                 - A vizuális kommunikáció fogalma.

                                                  A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. 

                                                  A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció  fejlődésében. 

                                                  A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése.

                                                  A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervezőgrafika).

                                                  A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).  

  Tárgy- és környezetkultúra       - Vizuális nyelv.

                                                 A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Az egyes korokra jellemző belsőépítészeti jellemzők összefüggése a tárgykultúrával. 

                                                  - Alkotás.

                                                  Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv modellezése.  A centrálperspektivától a látszati axonometriáig tervezhető belső terek, azok megjelenítése rajzi és vegyes technikai eljárásokkal.

                                                  - Befogadás.  

                                                  A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés, felszerelés, használati, dísz-, kegy-, műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági).                                                 

                                                  - Népművészet.

                                                 A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma.  A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus.  A magyar népművészet áttekintése (népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet).  Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény.  ( Móra F. Múzeum kiállítása, néptáncos tanulók kosztümjei ) 

                                                  - Technikák.

                                                 Ceruzák, kréták, akvarell, tempera, akril, s egy sokszorosító grafikai technika (linómetszet ) alkalmazása, valamint montázs, kollázs készítése. Technikai képalkotó eszközök (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) alkalmazása. A képző- és iparművészeti műfajok megismerése, technikai sajátosságaik, megkülönböztető jegyeik beható tanulmányozása ( építészet, festészet, szobrászat, grafika ) 

Ajánlott művek

A műfaj tipikus alkotásait a témának megfelelően választottam ki. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú.

Építészet

Stonehenge, Kheopsz-piramis, Luxori Amon-templom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelayi La Madelaine templom boltozata, Esztergomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külső-belső, Diósgyőri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külső, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesi-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertődi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar, Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhaus-épülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vízesés-ház, Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom.

( Kósz, Naxos, Parthrnon, Colosseum, Notre Dame, Mont Saint Michelle,  Ybl Miklós, Bauhaus, Guggenheim Múzeum         – video, )

Magyar népművészet

Templom harangtoronnyal (Zsurk, Szabolcs megye), Utcakép kétszintes házakkal (Hollókő, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Lakóház (Komádi, Hajdú-Bihar megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Kazettás mennyezetű templombelső (Körös, Drávaiványi, Baranya megye vagy Csenger, Szatmár megye), Út menti fakereszt (Szilvágy, Zala megye), Konyhabelső (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Győr megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezőcsát, Borsod megye), Bokály székely határőr ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szőttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úrasztal-terítő, párnavég, díszlepedő), Cifraszűr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd, Dél-Alföld). (Szentendre, Zalaegerszeg skanzen – dia, Malonyai: A magyar nép művészete CD- rom)

 

A vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön műlista. A műfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A képi megjelenítés tanításához a festészeti műlista, a tárgyi, környezeti emlékek tárgyalásához az építészeti és a népművészeti műlista nyújt segítséget. (video:  Az én váram - MTV lakáskultúra sorozat, a Sony walkman,)

A továbbhaladás feltételei

Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értő használata a megismerés, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Az alkotófolyamat ismerete az esztétikai kifejezés, a jelentésadás és a funkcionális formálás területén. Képesség a tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. Legkiemelkedőbb alkotók és műveik ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése.

Tájékozottság a vizuális kommunikáció szerepéről, médiumairól, képesség az általuk közvetített információk kritikus befogadására. Az ismeretszerzés közvetett forrásainak (könyvtár, CD, internet) értő használata. A fontosabb tanult technikák önálló alkalmazása, néhány különleges technika, eljárás, alkotó módszer ismerete.

11. évfolyam

Évi óraszám: 111, heti óraszám: 3

Belépő tevékenységformák

A modern médiához kapcsolódó tervező és alkotó tevékenység előtérbe kerül. A kosztümtörténeti áttekintés során a nagy stílustörténeti korok viseleteit összevetjük a népművészettel. Előtérbe kerül az elemző szemléletet felváltó összehasonlító megközelítés. Az egyes korok alkotóinak dokumentatív szerepét is vizsgáljuk. A műveken megjelenő emberek pszichés vizsgálata során a testbeszéd mint kifejezési forma segítséget ad a korba ágyazott műelemzésben és a modern eszközökkel tervezett képek értő befogadásában is. Tovább folytatódik a térélmény eszköztárának vizsgálata, de a hangsúly a téri mozgások koreográfiájára helyeződik.

Az állókép átalakítása elktrografikai eljárásokkal, a változatok hatásvizsgálata.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő és a fogalmi gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek pl. az esszé formában feldolgozott problémák ( összehasonlító elemzés, kritika ). Projektmunka: hosszabb időszakra kiadott, több lehetőség alapján választható egyéni, vagy kiscsoportos feladatok: pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése – rendszerezése és feldolgozása, story-board készítése.

Témakörök                                        Tartalmak, tevékenységek

Képzőművészet, kifejezés             - Vizuális nyelv

                                                    A tanulói munkákban a formanyelvi elemek, az összefüggések adekvát megjelenése. Az ember, mint társadalmi lény helye a különböző stílustörténeti példákban – érzelmei, helyzete kifejeződése – kapcsolata környezetével.

                                                   - Alkotás

                                                   Az emberábrázolás területén a fél- majd az egész alak megjelenítése szabadon választott rajzi, festői eszközökkel. ( kisebb léptékű plasztikai próbálkozások is lehetségesek.)  a sokszorosító grafikai átírás mellett a modern eszközök is használhatók.

                                                    - Befogadás

                                                   ikonográfiai és stílustörténeti alapokon a nagy korszakok áttekintése a viseletkultúra fejlődése, változásai tekintetében. Összefüggések meglátása az európai és az Európán kívüli kultúrák viseletében, felfigyelve a centrum és a periféria viszonyára, a gazdasági háttér meghatározó szerepére. Szempont a tolerancia és az empátia.

Vizuális kommunikáció                  - Vizuális nyelv

                                                    Az ábrázolás és a tervezés a képi gondolatok közlésében.

                                                    - Mozgóképnyelv:

                                                    a montázs fajtái, szerepük a dramaturgiában ( lineáris, párhuzamos, belső montázs)

                                                    - Alkotás

                                                    viseletek és kiegészítő elemeik képi megjelenítése a modern grafikai és fotós eszköztár igénybe vételével. Alkalom és egyéniség összefüggései az öltözködésben. Meghívó, plakát tipográfiai terve az iskolai és családi eseményekkel összhangban. Lehetőség függvényében animált szöveg adekvát alkalmazására is sor kerülhet. Kamera birtokában a mozgó kép létrehozása is , mint kísérlet megjelenik.

                                                    - Befogadás

                                                    emberábrázolási konvenciók feldolgozása. Különbség a köznapi és a művészi megjelenítés között. Az ábrázolás során fellelhető cél elemzése, értő analízis  és korrajz függvényében. Az elfogadott és a tiltott ábrázolások az egyes kultúrkörökben

 

Tárgy- és                                      - Vizuális nyelv

Környezetkultúra                          az emberi környezet tárgyainak formai elemei igazodnak a korszerűség elvéhez, a korstílushoz – a kiegészítők ( ékszer, fegyver stb.) vizsgálatával a komplex kép kialakítására törekszünk. Alkalmazzuk a rész és az egész viszonyának felismerését.

                                                    - Alkotás

                                                    valós szükségleten alapuló tárgy tervezése ( pl. telefon, ékszer, nyakkendő, sapka, szemüveg keret) Makett készítése  és grafikai terv egyaránt elképzelhető. A folyamatot lehetőleg előzze meg a gyűjtőmunka ( könyvtár, múzeum látogatása , kiadványok gyűjtése )

                                                    - Befogadás

                                                    az alkotófolyamat tervezése, átgondolása. A lépték, az anyagok és a formák stílusos használata az értékteremtő folyamatban. A gondosan tervezett értékhordozó tárgy és talmi megkülönböztetése.

                                                    -A média társadalmi szerepe

                                                    globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra. Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben. ( a magas – és a tömegkultúra )   - rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint: western, melodráma…

Ajánlott művek

A tipikus művek az évfolyam anyagának figyelembe vételével kerültek a listára. A tematika okán nem csak tradicionális műalkotások, hanem sajtótermékek és fotók, video anyagok is a szemléltetés tárgyát képezik. A kortárs vonatkozás a tartalom miatt itt előtérbe kerül.

Festészet, képgrafika

Pompei, freskó részlet, Nofretete portré, római szobrok: szenátor,patrícius,hadvezér, Bayeux-i szőnyeg, Berry herceg hóráskönyve, Tiziano: Férfi képmás, Dürer önarcképei, Holbein : Követek, Rembrandt: Önarckép Saskiával, Rubens: Medici Katalin, Velazquez: Infánsnők, Watteau: A hinta, Liotard: Csokoládés lányka, Goya: Királyi család, Hogarth: Az aranyifjú, Ingres: Napoleon, Renoir: Páholyban, Malonyai: A magyar nép művészete - illusztrációk,

Média

 Megtestesült divat –BBC video sorozat, A divatkirály – K. Lagerfeld –portréfilm, A Gucci Divatház –video, , Fashion Tv aktuális kollekciók, MC Magazin,  divatlapok, 100xszép –diákmagazin, filmrészletek: Az oroszlán télen, Napfivér,Holdnővér, Szindbád, Pacsirta, Casablanca, Hair, Xanadu,

A továbbhaladás feltételei

A vizuális nyelv tanult elemeinek alkalmazása a tervező feladatokban, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás területein. Képesség a tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. A kor és a kort tükröző legfontosabb művek ismerete, az összefüggések megértése. A szemléltetés során látott képi anyag önálló értelmezése és értékcentrikus elemzése. Tájékozottság a gyorsuló stílus-ciklusok okairól, a tömegkommunikáció és a vizualitás kapcsolatrendszeréről. Képesség a média által közvetített információk szelektív és kritikus befogadására. Az ismeretszerzés közvetett formáinak célirányos használata- az önálló alkotó tevékenység támogatására való használata. A fontosabb tanult technikák magas szintű alkalmazása, célszerű használata a kifejezés érdekében. Néhány különleges és új eljárás kipróbálása, színvonalas alkalmazása.

12. évfolyam

Évi óraszám: 111   heti óraszám: 3

Belépő tevékenységformák

Önállósuló, adott problémát, témát, élményt feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A művészettörténeti ismeretek összegzése, rendszerbe foglalása az építészet-történet áttekintésével. A látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása – képi, téri, formai analízisek, elemzések. Törekvés a szintézisre. A vizuális kommunikáció megfelelő formáinak megválasztása, célirányos alkalmazása. Tárgytervezési feladat megoldása az alkotó folyamat végig vitelével. A témának megfelelő technika és kifejezésmód értő megválasztása, alkalmazása és indoklása

Riport készítése, képpel támogatott gondolatközlés.

Témakörök                                            Tartalmak, tevékenységek

Képzőművészet, kifejezés                    - Vizuális nyelv

                                                           A formanyelv és a formaadási módok felismerése és magasabb szintű alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységben.  Az építészeti nagy stílusváltások sorrendiségének ismerete, idegen épületek kormeghatározása a homlokzati jegyek alapján. Az emberábrázolásban a téri összefüggések felismerése, a szerkezetet értelmező szemlélet demonstrálása. A drapéria rajzolásánál az erővonalak értelmező feltárása grafikai eszközökkel, vagy plasztikával – mintázással.

                                                           - Alkotás

                                                           anatómiai ismeretek alkalmazása a súlyvonal, a kontraposzt és a nagy arányrendek felismerésénél. A tömegek arányrendjének, statikájának megjelenítése festői, grafikusi, vagy szobrász eszközökkel. A választott technika magas szintű alkalmazása, a szándékolt kifejezés szerinti stilisztikai megoldások útján.

                                                           - Befogadás

                                                           a művészi kifejezési formák elfogadása, a szándék felismerése, a célok értelmezése, kritikája. Az anyagok használatának szakszerű felismerése, a műfaj specifikus megoldások értékelő elemzés, korba helyezése.

                                                           - Építészet

                                                           a társadalmi meghatározottság értelmezése korunk építészeti törekvéseire. A poszt- modern és az organikus építészet nagy csatája, eredményeik és korlátjaik  tükrében. A tömeges építkezés társadalmi és pszichés hatásai, a gettósodás problematikája.

Vizuális kommunikáció                         - Vizuális nyelv

                                                           A modern környezet jelrendszere, tervezett és spontán jelek környezetünkben. Vizuálisan szennyezett környezet felismerése , a megoldás problematikája. A média és a köznapi valóság hatásai a vizuális nyelv változásaira.

                                                           - Alkotás

                                                           tér és front tanulmányok a vizuális rendről és rendetlenségről – gyűjtőmunka feltétlenül szükséges. A perspektív megjelenítés magas szintű ismeretével önálló, rendezett térélmény megoldása grafikus és festői eszközökkel. ( a kollázs és a montázs technika használata előnyös ) A modellezés a szigorúbb rend és a szabadabb – szobrászi felfogást is lehetővé teszi. A színdinamikai ismeretek felfrissítésével alkalmazott grafikai tervek készíthetők ( tájékoztató, hirdető táblák rendszere ), vagy plasztikus cégér-tervek komponálhatók.

                                                           - Befogadás

                                                           a mindennapi életben látott vizuális jelek értelmezése, a nemzetközi jelrendszer elfogadása, értelmezett használata. A környezetet szennyező vizuális „tettek” elutasítása.

                                                           - A médiumok:

                                                           a mozitól a televízióig. Különbségek és összefüggések a nyomtatott sajtó és az elektronikus sajtó világában. A virtuális valóság kérdésköre.

Tárgy- és környezetkultúra                   - Vizuális nyelv

                                                          A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és a forma összefüggése. A formaadás , a funkció megjelenése az épített környezetben – utcabútorok szerepe a városképben. ( helyi példák feldolgozása, gyűjtőmunka értékelése.)

                                                          - Alkotás

                                                          tértervezési, berendezési feladatok – összekapcsolva az emberábrázolás tematikájával. Ember és utcabútorok kapcsolata ( tervezés arányrendek figyelembe vételével : padon ülő ember ) A teljes folyamat a krokitól a többnézetű méretezett rajzig ível- plasztikai megoldással kibővítve: modellezés, vagy szobrászi megközelítés.

                                                          - Befogadás

                                                           a tárgykultúra fogalmán belül elmélyülünk a kisplasztika műfajában, amely gyakran nyúl az emberábrázoláshoz – értelem szerűen figyelve a statikai problémákra is, ugyanakkor az érmészetben gyakran ábrázolnak kiváló plasztikai adottságokkal épület külsőket, utcarészleteket. A tervezett tér milyenségét meghatározó szín és forma élmények együttes vizsgálata – a lakóhely értékelő elemzése.

                                                          - Technikák

                                                           a hagyományos képzőművészeti eljárások mellett nagyobb teret kaphat a számítógépes grafika, az elektronikus képfeldolgozás. A hagyományos fénykép mellett video felvételek is készülhetnek a környezet jó és rossz példáiról.

                                                           - Interaktív média:

                                                          multimédia, Internet – közlés, kapcsolat és tájékozódás a hálózati kommunikációban. Az információ kultusza – az információ tartalmi mélysége. Ismeret, tudás, műveltség.

Ajánlott művek

Építészet

Tereink, középületeink  ( Bakonyi Tibor: Magyar Ede, Tóth Attila: Szeged szobrai. Péter László: Szerette városom stb.)  Alvar Aalto – video portréfilm, A NY-i Guggenheim Múzeum építése – video,  a Bauhaus – video

Szobrászat

Lóránt Zsuzsa: Család, Lapis András: Padon ülő, Tóth Valéria: Barátnők – Korányi sétányon , Józsa Bálint: Gömb –SzBK, Újszeged , Segesdy György: Árvízi emlékmű

A továbbhaladás feltételei

Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értő használata a megismerés, az önkifejezés a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Ezen belül a témaként megjelölt feladat magas szintű megoldása a képzőművészeti technikák közül arra legalkalmasabbnak ítélt eszközrendszerrel, a szobrászat, a képgrafika és a festészet mellett vegyes technikával, vagy elektronikus képfeldolgozás útján. Az így készült alkotás tükrözze a felvetett problémára adott válaszát az egyénnek, fejezze ki a tanuló érzelmi, értékrendi attitűdjeit.

VII.
Művészetek tantervi modul

A gimnáziumok 9–12. évfolyamára vonatkozó kerettanterv szerint a művészetek kerettantervi modul tartalmát a helyi tanterv határozhatja meg. Helyi tantervünkben a művészetek kerettantervi modul tananyagát és óraszámait 11. évfolyamon az ének-zene, 12. évfolyamon az irodalom tantárgyba integráltuk. A modul helyi tantervét 11. évfolyamra Martonné Szécsi Éva készítette.

Tananyag és követelmények

11. évfolyam

Heti 1 óra

Célok feladatok

A zene az életmód szerves részévé váljon. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozása, jellemformáló ereje és szerepe van. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű és különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.

Fejlesztési követelmények

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség, mert bármikor igénybe vehető hangszer – és a zenei hallás fejlesztője.

Zenei írás – olvasás jelrendszerének további fejlesztése a cél, így a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos eleme.

A zenehallgatás kiegészíti az éneklési készség formálását. A befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik hosszabb részletek és teljes művek által. A zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Így fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége.

Az önművelés feladata az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár és informatikai ismeretek birtokában részfeladatok megoldására. A zeneirodalom megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez.

Kollektív művészi tevékenység

Színtere: énekkari működés, szóló- és kamarazenélés, ünnepek szervezése, rendezése és azokon való szereplés (a társművészetekkel).

Hangversenyen és színházi előadáson való részvétel. Mindezek bővítik az önkifejezés eszköztárát.

Belépő tevékenységek

Egyéni és csoportos éneklés – magyar népzenei anyagokból.

Többszólamú művek csoportos éneklése.

Hangszeres kísérettel való illeszkedés.

Stílus és karakter kifejezés önállóan is.

Zenehallgatás

XIX.,  XX.  és XXI. századi meghatározó stílusjegyek megismerése és felismerése.

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között.

Improvizáció

Ritmus rögtönzése – a tanult ütemformákban.

Zenei olvasás – írás

Aszimmetrikus ritmusok és dallamok legyezése emlékezetből 2# - 2b-ig.

 

Tartalmak

Éneklés

Régi és új stílusú magyar népdalok, más népek dalai és népdalfeldolgozások

Megzenésített versek

XIX. századi dalok, XX. századi szemelvények (Bartók, Kodály)

Zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése

Zenehallgatás

Teljes művek és műrészletek kiemelkedő, híres alkotásokból.

A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben.

Szórakoztató zene napjainkban

Mi az igényes jó zene?

Zeneelmélet

Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8

Poliritmia, kromatika, egészhangúság, dodekafónia, atomalitás.

Zeneirodalom

Színpadi zene, kísérőzene, balett, opera, operabuffa, operett, musical, rockopera, dal, chanson, spirituale, blues, ragtime, dixiland, rock. Aktualitások a szórakoztató zenéből.

Zenetörténet

XX. századi zenei izmusok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklórizmus, dodekafónia.

Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene, filmzene, jazz, rock-opera, folk-pop, új utak – új jelenségek.

Zeneszerzők

XIX – XX. század fordulója: Dvořak, Mahler, Puccini

XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Prokofjev, Britten, Schönberg, Penderecky

Magyarok: Kodály, Bartók, Bárdos, Lajtha, Weiner, Kurtág, Durkó

Film és szórakoztató műfajok írói: Lehár, Joplin, Bernstein, Beatles, Webber, Szörényi, Bródy, Presser.

Énekes szemelvények

Kodály-Berzsenyi: Magyarokhoz, Psalmus Hungaricus, Háry János

Bartók: Kékszakállú – pentaton kezdés

Dvořak: From the New World – témák

Puccini: Madame Butterfly – kórusrészlet

Ravel: Bolero – ritmus osztinato

Honegger: Johanna – részlet

Gershwinn: Porgy and Bess – Porgy dala

Spanyol, olasz, néger madrigálok

Orff: Carmina Burana – részletek

Zenehallgatás

Dvořak: From the New World

Puccini: Tosca

Debussy: Egy faun délutánja, A tenger

Ravel: Bolero

Kodály: Háry – szvit

Bartók: Kékszakállú

Kodály: Psalmus Hungaricus, Galántai táncok

Honegger: Johanna a máglyán

Schönberg: Egy varsói menekült

Gershwin: Porgy and Bess

Orff: Carmina Burana, Catulli Carmina

Prokofjev: Rómeó és Júlia

Szörényi-Bródy: István a király

Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

Demat: Hair

Bernstein: West side story

Webber: Jézus Krisztus Szupersztár, Cats, Az operaház fantomja

 

Követelmények

Korszakok, stílus, műfaj, műforma, zenei részlet kitalálása – szóban és írásban kifejtve. Szép, helyes, jó éneklés, elmélet gyakorlatban. Pontos információ.

12. évfolyam

Heti 1 óra

A rendelkezésre álló órakeretet az irodalom helyi tantervi tananyagához kapcsolódva használjuk fel, az irodalom tantervben megadott szerzők műveinek mélyebb megismerésére, a tanult ismeretek alkalmazására.

VIII.
Nemzetiségi nyelv (szerb nyelv)

9–12. évfolyam

Célok és feladatok

A szerb nyelvoktató kisebbségi tagozat nemzetiségi nyelvi oktatásában meghatározó szerepet tölt be a kommunikatív kompetencia kialakítása. Ugyanilyen hangsúlyosan jelennek meg azonban a speciális nemzetiségi oktatási, nevelési tartalmak, a szerb nemzetiség kultúrtörténetének, kiemelkedő irodalmi alkotásainak megismerése, hogy a tanulókban az anyanyelv, az anyanyelvű kultúra megismerése, ápolása, értékelése és elsajátítása révén kialakuljon a nyitottság, tolerancia más népek, más nyelvek iránt, s ezen ismeretek birtokában a tanulók képesek legyenek önálló tájékozódásra a kisebbségeket érintő aktuális hazai és külföldi eseményekben.

A nyelvi és irodalmi műveltség a népéhez, kultúrájához, történelméhez elkötelezett személyiség fejlődésének alapja. Ezért a tantárgy oktatása fel kell, hogy készítse a tanulókat a helyes anyanyelvi beszédre, tudatosítsa bennük a nyelvi kultúra ápolásának szükségességét, fejlessze és mélyítse el a szerb nyelv és a szerb nép kulturális öröksége iránti megbecsülésüket és kötődésüket, valamint nevelje őket más népek kultúrája iránti nyitottságára és annak elfogadására. Célkövetelményeink az oktatás során a következő feladatokat tartalmazzák:

1. A tanulók felkészítése a helyes, tudatos nyelvhasználatra, a magyar nyelvi interferencia kiküszöbölésére,

-        a nyelvi rendszer tanulmányozása,

-        a kifejezőkészség és nyelvi fogékonyság fejlesztése,

-        a helyesírási ismeretek tökéletesítése,

-        a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség formálása,

-        a tanulók felkészítése arra, hogy helytálljanak különböző funkcionális stílusú beszédhelyzetekben.

2. Az irodalmi műveltség fejlesztése a szerb és a világirodalom jeles alkotásainak megismertetésével,

-        a szerb irodalom helyének helyes megítélése az európai kultúrában,

-        a szerb és a magyar irodalom közötti párhuzamok felismertetése,

-        alkalmazott ismeretek biztosítása az irodalomelmélet fogalomköréből, a szerb és a magyar irodalom stíluseszközei és verstana közötti különbségek ismerete,

-        a tanulók felkészítése a szakirodalom és más ismeretközvetítő források használatára.

-        felkészítés a sikeres érettségi vizsgára, az új ismeretszerzésre és folyamatos önképzésre irányuló igény biztosítása.

Fejlesztési követelmények

A hangok helyes kiejtését, a helyes mondatlejtést és szóhangsúlyt célzó beszédgyakorlatok.

A beszédkultúra fejlesztése különböző beszédhelyzetekben, szóbeli viselkedésformák társas kapcsolatokban.

A helytelen hangsúly és helytelen nyelvi alakok kiküszöbölése.

A tanulók képességfejlesztése a kommunikáció legkülönbözőbb formáiban (önálló beszámoló meghatározott témáról, a beszámoló tervezete, részvétel vitában, érettségi feladatok tervezése).

A többjelentésű szavak és a népnyelvi állandósult kifejezések értelmezése.

A szókincs bővítése olvasással, jegyzeteléssel, szótárral.

Véleményalkotás az olvasott szövegekről.

Esemény bemutatása kronologikusan és retrospektív módon.

A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása.

Nyelvészeti alapismeretek elsajátítása az irodalmi művek nyelvének és stílusának, és a nyelv esztétikai funkciójának magyarázatához.

Motiválás élménybefogadó olvasás.

A versek hangulatának, a költői képeknek és a költői nyelvnek a megfigyelése.

Benyomások, megfigyelések, következtetések az olvasott szövegről és azok bizonyítása.

A szerb és magyar irodalom, valamint a szerb és világirodalom és kulturális értékek közötti összefüggések feltárása.

A szerb népköltészet áttekintése, életformáló szerepének felismerése.

A költői kifejezésmód tartalmának, technikájának, formájának megismerése.

Az olvasói kultúra és irodalmi műveltség fejlesztése.

Irodalmi ízlésformálás, művészeteket értő és érző képességek fejlesztése.

A helyesírási szabályok következetes alkalmazása, a helyesírási segédkönyvek, szótárak, lexi­konok készségszintű használata.

Az anyanyelv kommunikációs jelentőségének felismerése, különös tekintettel az anyanyelvápolásra más nyelvi környezetben.

A magyarországi szerbek nyelvi-irodalmi kultúrájának ápolása, a nyelvápolás szükségességének tudatosítása.

9. évfolyam

évi 72óra

Belépő tevékenységformák

A beszédkultúra fejlesztése a tanult ismeretek felhasználásával a mindennapi kommunikációban (iskolai élet, új környezet, tanórán kívüli tevékenységek, a fiatalok élete, nagyváros, Budapest szerb műemlékei stb.).

Gyakorlottság különböző beszédszituációkban.

Az olvasott szépirodalmi és más szövegek szó- és kifejezéskészletének használata.

Az olvasott irodalmi szövegek cselekményének, illetve eseménysorozatának összefoglaló bemutatása, a lényeges és kevésbé fontos mozzanatok megkülönböztetése, vázlat készítése.

Anyaggyűjtés írásbeli dolgozatokhoz meghatározott témáról.

A szerb nép kulturális örökségéről szerzett ismeretek bővítése önálló olvasással, a magyar szerb irodalmi kapcsolatok tanulmányozása elsősorban a népköltészet témakörében.

Élménybefogadó olvasás, az olvasott művek színpadi bemutatásának tervezése.

Az önálló munka során gyűjtött jegyzetek használata. Gyakorlottság jegyzet- és vázlatkészítésben.

Önálló könyvtári kutatás, forrásmunkák keresése.

Rövid referátumok készítése.

 

Szerzők és művek

Sunce se devojkom ženi (népdal) Banović Strahinja (hősi ének) Hasanaginica (népballada) Devojka brža od konja (népmese) Laza Lazarević: Prvi put s ocem na jutrenje Stevan Raičković: Septembar A.P. Csehov: egy elbeszélés Danilo Kiš: Rani jadi Ivo Andrić beszéde a Nobel-díj átvételekor. Az ókor irodalma és a Biblia Ókori mítoszok. Gilgames-eposz. Ókori görög irodalom, mitológia.	Homérosz: Iliász (részlet). A hexameter. Az ókori görög lírából, pl. Szappho egyik verse. Szophoklész: Antigone Biblia. részletek az Ószövetségből, pl. Teremtéstörténet, Özönvíz, zsoltárok, Énekek éneke… Az Újszövetségből pl. Jézus születése, Hegyi beszéd, Jézus megfeszíttetése és feltámadása.
Népköltészet	A népköltészet fogalma, keletkezése, fejlődése. A szerb népköltészet legrégibb adatai. Jellemző jegyek, témák, motívumok és üzenetek, művészi jelentősége és értéke, nyelv, stílus. A népköltészet szerepe a szerb nép életében.

Szerzők és művek

Válogatás a lírából (népdalok), Smrt majke Jugovića, Kneževa večera, Kosovka devojka, Uroš i Mrnjavčevići, Stari Vujadin, Marko pije…

Tündérmesék, állatmesék, realisztikus mesék (válogatás)

Közmondások, találós kérdések, szólások (válogatás)

Magyar hősök a szerb népköltészetben, pl. Janko vajda halála

A középkor irodalma

A szláv írásbeliség kezdetei, Cirill és Metód munkássága, tanítványaik.

Az első szláv írások (glagolita, cirillbetűs). A szerb írásbeliség kezdetei, a legrégibb nyelvemlékek (egyházi költészet, apokrifok, életrajzok, hálaénekek).

Az első szerb írók, az életrajz, mint leggyakoribb műfaj.

Sv. Sava: Žitije Sv. Simeona (részlet), Teodosije: Žitije Sv. Save (részlet), Jefimija: Pohvala Knezu Lazaru, Despot St. Lazarević: Slovo ljubve

 

Fogalmak	Lírai, epikai és drámai műfajok.
Lírai (női) és epikus (hősi) népdalok.	A lírai versek felosztása, a hősköltészet témakörei. A népballada lírai és epikus elemei.
Epika:	Vers és próza. Verses epika: hősköltemény, eposz. Epikus hős. Próza: elbeszélés, novella, regény. Egyszerűbb formák: mítosz, rege, mese.
Dráma	Tragédia, komédia, a szűkebb értelemben vett dráma.
Verstan.	Metrika, hexameter, népi tízes, cezúra. Művészi kifejezőeszközök: állandó jelző, hasonlat, megszemélyesítés, hiperbola, fokozás, szláv antitézis, metafora, lírai párhuzam, szimbólum, allegória.

A továbbhaladás  feltételei

A tanulók sajátítsák el a helyes kiejtésű és mondatdallamú folyékony olvasást,

-        közösségben sikeresen szerepeljenek különböző kommunikációs szituációkban,

-        beszédükben válasszák a megfelelő szavakat, kifejezéseket, azokat alkalmazzák élménybeszámolóban,

-        ismerjék a leíró és elbeszélő műfajt, a dialógust, a monológot, a köznyelvi és a szépirodalmi stílust,

-        ismerjék a szerb nyelv helyét a szláv nyelvcsaládban,

-        ismerjék fel, nevezzék meg és alkalmazzák helyesen a hangváltozásokat,

-        ismerjék a nagybetű helyesírására vonatkozó szabályokat,

-        használják a helyesírási szótárt,

-        tudjanak írni elbeszélő és leíró fogalmazást,

-        ismerjék az irodalom fogalmát, legyenek tájékozottak az irodalmi művek motívumai, cselekménye, szerkezete és nyelve tekintetében,

-        ismerjék az ókori irodalom alapvető jegyeit és néhány kiemelkedő képviselőjét, a Biblia szerkezetét, az Ószövetség és Újszövetség közötti különbséget,

-        ismerjék a szerb népköltészet fogalmát, jelentőségét, az európai és a magyar irodalomra gyakorolt hatását,

-        tudjanak száz verssort kívülről,

-        ismerjék a líra és epika eltérő jegyeit

-        ismerjék fel a művészi kifejezőeszközöket, költői képeket.

10. évfolyam

évi 72 óra

Belépő tevékenységformák

Részvétel különböző kommunikációs helyzetekben, vita, érvelés.

Eligazodás a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok körében, főként a szerb nyelvjárások aspektusából.

Feladatok megoldása különböző szövegfajták körében. Hivatalos szövegfajták (nyomtatványok, meghívók stb.) ismerete és önálló szövegalkotás.

Idézetek használata szövegalkotásban.

Alkalmi beszédek megtervezése a retorika alapvető elemeivel.

Az egyes irodalomtörténeti korszakok társadalmi hátterének, a mű keletkezéstörténetének ismerete, tájékozottság az irodalomtörténeti fogalmak és a mű, illetve szerző kapcsolatában.

A történelmi tények és az irodalmi - nyelvi - stílusbeli megoldások közötti különbségek megfigyelése.

Az irodalmi alkotás helyének megállapítása az adott szerző életművében és a világirodalmi áramlatokban.

Az irodalmi kapcsolatok tanulmányozása (pl. Zmaj és a Kisfaludy társaság).

Magyarországi szerb kortárs szerzők műveinek olvasása a legújabb műfajok megismerése.

Társművészetekkel való kapcsolatok keresése.

Az irodalmi művekben megjelenő szellemi és erkölcsi értékek feltárása műelemzéssel, stilisztika.

 

TÉMAKÖRÖK	TARTALMAK
Nyelv és helyesírás
Az irodalmi nyelv.	Az irodalmi nyelv és helyesírás standardizálódása a XIX. sz. első felében. A szerb nyelv fejlődése a XIX. sz. második felében és a XX. sz-ban. A szerb irodalmi nyelvi norma alapelvei. Cirill és latin betűs írásmód, e-ző és ije-ző kiejtés, a szerb nyelv funkcionális stílusai.
Alaktan	Meghatározás és felosztás. Szavak, szófajok, szóalakok, ragozható és ragozhatatlan szavak. Egyszerű, képzett és összetett szavak. A morféma és fajtái. Összetett szavak és rövidítések.
A főnév	Főnévi kategóriák (eset, szám, nem). A főnév fajtái. Főnévragozás.
A melléknév	A melléknévi kategóriák (nem, szám, eset, határozottság és határozatlanság fokozás összehasonlításról) A melléknév fajtái. Melléknévragozás és melléknévfokozás.
A névmás	Főnévi névmások: személyes névmások, személytelen főnévi névmások (ko, šta). Melléknévi névmások. Alapismeretek a névmások ragozásáról.
A számnév	Tőszámnév, sorszámnév. A tőszámnév fajtái: egyszerű tőszámnév, gyűjtőszámnév, számnévi főnév.
Az ige	Tárgyas, tárgyatlan, visszaható ige. Igeszemlélet. Idő, mód, személy, szám, állapot (aktív és passzív), állítás, tagadás. Igeragozás (igető, igefajták, személyes és személytelen, szenvedő igealakok).
Határozószók és ragozhatatlan szavak	A határozószók fajtái.
Helyesírás	A szavak egybeírása és különírása. Írásjelek. Rövidítések. Szóvégi elválasztás. Az idegen nevek átírása, különös tekintettel a magyar nevekre. Az igealakok helyesírása.
Beszédkultúra Szóbeli nyelvhasználat	Felkészítés a szövegértelmező olvasásra (gondolati-érzelmi és hangsúlyos egységek). Önálló szövegbemutatás. A dialógus a szövegfeldolgozásban. Kifejező vers- és prózamondás. A nyelvhelyességi norma következetessége, beszédkészség-fejlesztés. Stílusgyakorlatok.
A funkcionális stílusokból a tudományos stílus   Írásbeli nyelvhasználat A stílus élőszóban és írásban. A stílusok felosztása	Funkcionálisan (társalgási, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi). Szerkezetileg (elbeszélő, leíró, elemző, kritikai), A beszélgetőpartner szempontjából (meghitt, társalgási, vitatkozó, formális). Helyesírási gyakorlatok. a számok, az igék tagadó alakjának helyesírása, rövidítések. Fogalmazás és fogalmazási vázlat készítése.
Irodalom A reneszánsz és a humanizmus A reneszánsz és a humanizmus Európában és a délszláv nyelvterületen: Dubrovnik, Kotori Öböl	A reneszánsz kezdetei Stefan Lazarević despota udvarában (fogalom, jellemző jegyek, jelentősége).
Petrarca és a petrarkizmus Egy Petrarca-szonett Shakespeare: Rómeó és Júlia Š. Menčetić: Prvi pogled M. Držić: -Dundo Maroje  (részletek) A barokk és a klasszicizmus A barokk és a klasszicizmus Európában és a délszláv nyelvterületen, főként Dubrovnikban, Ivan Gundulić. A szerb barokk költészet, Venclović, Orfelin	Az újabb szerb irodalom magyarországi kezdetei.
Szerzők és művek Moliére: egy vígjáték A. Čarnojević: Molitva zaspalom Gospodu G.S. Venclović: 1-2 vers Z. Orfelin: Plač Serbii A felvilágosodás Európában és a délszláv népeknél. Az enciklopédisták, a jozefinizmus és a magyarországi szerb kultúra	Dositej Obradović élete és műve: Pismo Haralampiju, Život i priključenija (részlet), állatmesék
A kora romantika	Lukijan Mušicki
A szerb romantika irodalma	Kulturális intézmények és kiemelkedő személyiségek. Szerb-magyar irodalmi kapcsolatok, Zmaj és a Kisfaludy Társaság.
A szerb romantika fő képviselői, romantikus költészet Pánszlávizmus, illirizmus
Szerzők és művek Victor Hugo: Előszó a Cromwellhez (részlet) Byron: Childe Harold (részlet), Puskin: Anyegin (részlet) Vuk Karadžić, a szerb nyelv és helyesírás megújítója: Predgovor rječniku, O podjeli i postanju narodnih pjesama, Žitije Hajduk-Veljka Petrovića. P.P. Njegoš: Gorski vijenac (A hegyek koszorúja), B. Radičević: Kad mlidijah umreti, Đački rastanak Đ Jakšić: Veče, Ponoć, Otadžbina, Orao J.J. Zmaj: versválogatás, egy Petőfi-vers fordítása L. Kostić: Santa-Maria della Salute P.Preradović: versválogatás, I. Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića, J.S. Popović egy vígjátéka.
Fogalmak	Középkori életrajz, tragédia, komédia, dráma. Reneszánsz komédia, „farsa”, a színház és a dráma, drámai hős.
Humanizmus, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, illirizmus. A lírai költészet jegyei	Kompozíció, költői képek, nyelv, szemléletesség, érzelmesség, verstani alapismeretek: verselés, ritmus és harmónia, versszak, rím, szonett, verslábak.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók önállóan beszéljenek eseményekről, történésekről, azokat színezzék leírással, dialógusokkal.

-        vitatkozzanak olvasott könyvről, színházi előadásról, filmről, stb.

-        önállóan számoljanak be meghatározott témáról,

-        olvassanak kifejezően irodalmi és ismeretterjesztő műveket,

-        tanári segítséggel elemezzék a feldolgozandó szöveget,

-        gondolataikat, megfigyeléseiket, érzéseiket írják le pontosan, tömören és meggyőzően.

-        ismerjék fel a szófajokat, a szófajok jelentését, legyenek jártasak a ragozásban,   különböztessék meg a névszói és az igei morfológiai kategóriákat,

-        használják helyesen az igeszemléletet,

-        elemezzenek lírai verset, ismerjék fel a vers hangnemét, gondolatait, költői kifejezőeszközeit,

-        ismerjék az epikus művek kompozícióját,

-        ismerjék az irodalmi irányzatokat,

-        önállóan elemezzenek tanult prózai művet (cselekmény, szerkezet, téma, szereplők),

-        legyenek tájékozottak a szerb-magyar irodalmi kapcsolatok körében,

-        tudjanak könyv nélkül verseket és prózarészleteket.

11. évfolyam

évi 72 óra

Belépő tevékenységformák

Tájékozottság különféle ismeretlen beszédhelyzetekben, dialógus ismeretlen témában, megfelelő magatartás és stílus.

A szókincsbővítést célzó helyes szóalkotás és a különböző lexikai jelenségekben való eligazodás.

A nyelv szerkezetének és törvényszerűségeinek minőségileg magasabb szintű vizsgálata.

Nyelvészeti ismeretek az irodalmi művek nyelvének, stílusának tolmácsolásához, a nyelv esztétikai funkciójának megismerése.

Az irodalmi nyelvi ismeretek bővítése a kifejezőkészség gazdagítása érdekében.

Műelemzési jártasság különféle szempontokból: értelmező elemzés, áttekintő elemzés, ismertetés, problémamegoldó kreatív elemzés.

Szabatos, igényes kifejezésmód, mint az irodalmi alkotások tanulmányozásának, elemzésének alapja.

Ismerkedés az irodalomkritikával, a kritikusok szerepével az irodalom fejlődésében.

A prózai művek új elemei és új eljárások (a regény változása) a XIX. és XX. sz. fordulóján.

Ismerkedés az irodalmi művek legújabb tartalmával és értéknormáival: elidegenedés, illúzióvesztés, az új modell társadalmi értékítélete.

Tájékozottság különböző korok művészetében, az egyes művészeti ágak eltérő eszközkészletének megismerése. 

 

Szerzők és művek

Svetozar Marković: Pevanje i mišljenje (részlet), Srbija na Istoku (részlet).

Balzac: Goriot apó, Gogol: Revizor v. A köpeny.

Tolsztoj: Anna Karenyina,

Jakov Ignjatović: Vetar, Prvi put ocem na jutrenje,

Radoje Domanović: Danga, Vođa, Branislav Nušić: Narodni poslanik, Simo Matavulj: Povareta, Bakonja fra-Brne (részlet), Vojislav Ilić versei (válogatás).

 

Szerzők és művek

Baudelaire: Kapcsolatok, Albatrosz, Rimbaud: Ophelia,

Mallarme: A hattyú

Csehov: Ványa bácsi.

Bogdan Popović: Antologija novije srpke lirike (előszó)

A Šantić: Moja otadžbina, Pretprazničko veće , Veče na školju,

J. Dučić: Moja poezija, Zalazak sunca,

Jablanovi (válogatás)

M. Rakić: Iskrena pesma, Na Gazi-Mestanu, Dolap.

S. Pandurović: Svetkovina, Rodna gruda,

V.P. Dis: Možda spava, Nirvana,

A.G. Matoš:Jesenje veče, Notturno

B. Stanković: Nečista krv, egy elbeszélés v. Koštana.

P. Kočić: Jazavac pred sudom, egy elbeszélés.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók önállóan ismerjék fel és alkalmazzák a tanult szótani kategóriákat,

-        magyarázzák meg a lexémák közötti jelentéstani kapcsolatokat,

-        alkalmazzák helyesen a szókincsben rejlő stílusértékeket,

-        ismerjék a kifejezés funkcionális formáit,

-        elemezzenek mondatokat mondatrészek szerint,

-        alkalmazzák helyesen a magyartól eltérő nyelvi szerkezeteket és vonzatokat,

-        ismerjék az egyes irodalmi korszakok és irányzatok jellemző jegyeit,

-        tudjanak bemutatni realista és modern irodalmi alkotást,

-        fejezzék ki az irodalmi művel kapcsolatos személyes esztétikai élményüket,

-        adják elő szöveghűen a tanult memoritereket.

12. évfolyam

évi 64 óra

Belépő tevékenységformák

Nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek, nyilvános szereplés gyakorlása mikrofon előtt.

Kommunikációs kohézió, a szövegek közti kapcsolatteremtés módjának ismerete.

A beszéd pszichológiai motivációja.

A mondatok informatív aktualizálása.

A szintaktikai egységek elrendezése, a mellérendelt kapcsolatok értelmezése.

A személyragos igék időbeli és modális jelentése.

A funkcionális stílusok kommunikációs differenciálása.

Gyakorlottság írásbeli feladatok megfogalmazásában, a téma értelmezése, a gyűjtött anyag szelektálása, a lényeges gondolatok kiemelése, részletek elrendezése, a szöveg megalkotása.

Az olvasott művek alapján szerzett élmények, benyomások indoklása, összehasonlító elemzés érveléssel, gyakorlottság esszé írásában.

Szakszerű irodalomelméleti fogalomhasználat.

Az egyes művészeti ágak közötti kapcsolatok és a művészi tartalom eltérő kifejezésmódjainak felismerése.

Olvasott mű ismertetése, olvasói ajánlás megfogalmazása.

Az egyes irodalomtörténeti korszakok azonos és hasonló motívumainak összekapcsolása, különbségek felismerése összehasonlító elemzések során.

Dráma és színházművészet: színházi előadás ismertetése.

Egyéni kutatómunka a továbbtanulásra való felkészüléshez: könyvtárhasználat, tájékozódás nyomtatott és elektronikus információforrásokban. 

Szerzők és művek

Milutin Bojić: Plava grobnica, Dušan Vasiljev: Čovek peva posle rata, Miloš Crnjanski: Sumatra, Seobe I. Ivo Andrić:  Ex ponto, Tin Ujević: Svakidašnja jadikovka, Veljko Petrović: Salašar, Rastko Petrović: Ljudi govore, Isidora Sekulić: Gospa Nola, Miroslav Krleža: A Glembay család, I.G. Kovačić: Jama

Ivo Andrić: Híd a Drínán, elbeszélések (válogatás), válogatás a két világháború közötti szerb és világirodalomból

Krleža és Crnjanski Ady-nekrológjai.

Kortárs irodalom: próza, líra, dráma. Jellemző jegyek és kiemelkekdő alkotók

Kortárs irodalom - jellemző jegyei és fő képviselői

Költészet: M. Pavlović, V. Popa, S. Raičković, B. Miljković, D. Maksimović

Próza: M. Selimović, D. Ćosić, A. Tišma, D. Kiš

Dráma: D. Kovačević: Balkanski špijun

A magyarországi szerb irodalom képviselői.

Válogatás a 20. századi világirodalomból - költészet, próza, dráma 3-4 mű a 20. sz. első felének irodalmából és 3-4 mű a kortárs világirodalomból.

S. Raičković: Septembar, Kamena uspavanka, M. Pavlović: Rekvijem, V. Parun: Ti koja imaš nevinije ruke,

I. Andrić: Prokleta avlija, M. Selimović: Derviš i smrt,

D. Ćosić: Koreni, A. Tišma: Upotreba čoveka (részlet),

R. Marinković: Ruke, D. Kiš: Enciklopedija mrtvih

D. Maksimović: Tražim pomilovanje, B. Miljković: Vatra i ništa.

Válogatás a kortárs irodalomból (B. Pekić, M. Bećković M. Pavlović, P. Džadžić műveiből).

 

Elvárható teljesítmény

A tanulók ismerjék a szerb köznyelvi (irodalmi) kifejezésmód általános normáit,

-        ismerjék a legfontosabb helyesírási szabályokat,

-        legyenek képesek áttekinteni a szerb nyelv teljes rendszerét,

-        legyenek általános nyelvészeti ismereteik,

-        igazodjanak el a 12. osztályig tanult nyelvi szabályokban, nyelvtani rendszerben, és alkalmazzák a beszédben,

-        ismerjék a szófajokat és mondatbeli szerepüket,

-        tudjanak mondatot elemezni mondattani szempontból,

-        lássák át a szerb irodalmi nyelv stilisztikai normáit,

-        ismerjék a funkcionális stílusokat,

-        ismerjék fel a szerb és a magyar nyelvi jelrendszer közti lényeges eltéréseket,

-        legyenek alapvető ismereteik a szerb nyelv eredetéről és fejlődéséről,

-        ismerjék fel a nyelvjárás és a köznyelv közti különbséget,

-        az elsajátított helyesírási szabályokat alkalmazzák,

-        legyenek képesek irodalmi mű szóbeli és írásbeli ismertetésére,

-        legyen személyes, kritikai véleményük irodalmi alkotásról,

-        használják önállóan az ismeretszerzés forrásait,

-        ismerjék a legfontosabb irodalomelméleti fogalmakat, különböztessék meg a műfajokat,

-        legyen áttekintésük a világirodalom fejlődéséről,

-        kövessék nyomon a szerb irodalom fejlődését, ismerjék helyét az európai irodalomban,

-        ismerjék fel jelentős irodalmi művek esztétikai értékét,

-        legyenek ismereteik a magyarországi szerb irodalomról,

-        adjanak elő szöveghűen verset és prózarészletet.